Képzelőerő és történelem
Mit hoz a jövő, ha Arthur C. Clarke-nak, a 2001: Űrodüsszeia ihletőjének agyával gondolkodunk?
Mit hoz a jövő, ha Arthur C. Clarke-nak, a 2001: Űrodüsszeia ihletőjének agyával gondolkodunk?
Elképesztő, de igaz: zsidóellenes zavargások rázzák meg az USA elit egyetemeit. Veszprémy László Bernát írása.
Épp 125 éves a Fradi, Ferencváros maga pedig majd a duplája. Nyomortanyáktól a tudás palotáiig, csavargó munkanélküliektől a dolgos iparosokig volt és van minden itt, a főváros dél-pesti sűrűjében.
Kevés jelenség formálta olyan mélységben a Homo sapiens világát, mint az épület, amit gyárnak nevezünk. Az utóbbi évtizedekben a szolgáltatások felemelkedésével a gyártást sokan lesajnálták, ám a geopolitikai viharok következményeként most visszatér a kormányzás középpontjába.
Minden búcsúzás, minden temetés tulajdonképpen rólunk szól, akik még élünk.
Józsefváros a legpestibb pesti kerület: a magas kultúra és a züllés, a fényes paloták és a lerobbant bérkaszárnyák, a reménykedő és reménytelen életek otthona egyszerre.
Az érlelt sonkák amellett, hogy kiváló ízélményt nyújtanak, egyúttal az adott régió nagykövetei is.
2100-ig az átlaghőmérséklet emelkedése Magyarországon a globális mérték legalább másfélszerese lesz, de akár háromszorosa is lehet. A bölcs döntés az, ha pesszimisták vagyunk: a vízgazdálkodás és a járványok megelőzése a mindenkori kormányzás központi témájává válhat.
Alkalomadtán mindannyian eltöltünk itt hosszabb-rövidebb időszakokat, ráadásul a kivezető út maga is egyfajta fájdalmas bolyongás.
Egykor a Pestet ellátó kertészek gazdálkodtak az itteni dűlőkön, most jó, ha látunk egy-két fát a kőrengetegben. Belevetjük magunkat Teréz és Erzsébet városaiba.
Létezik egy ember, aki hatezer napot töltött a vadonban farkasok között. Könyvében bemutatja, hogy a Homo sapiens képzeletét az idő kezdete óta fogva tartó állat odaadó szülő, megbízható barát, kiváló csapatjátékos és példás vezető – intelligenciája és személyisége van, amelytől tanulhatunk.
Egy külföldi magazin szerint Európa tizenkettedik legromantikusabb városa Budapest. Az érdem elsősorban a pesti Belvárosé, hisz az adja a budai látkép javát meg a sétálóhelyeket a Parlamenttől a Vásárcsarnokig.
Április 4-én mutatták be Csáki László első egész estés, témájában és formájában is különleges moziját. A Kék Pelikan tömény nosztalgiabomba, vagy még inkább a kilencvenes éveink nagyon vicces esszenciája, amikor egy egész generáció váltott hamis vonatjegyet az oly régóta vágyott szabadságba.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Az egyszerűsítés az egyik legfontosabb nemzetgazdasági tartalékunk. Ha nem történik meg, belefulladunk a bürokráciába.
Kína és a Nyugat látszólag nem különösebben akarja megérteni egymást, ez azonban nem igaz mindenkire. Kiváló példa erre egy kínai tudós 35 évvel ezelőtt íródott útinaplója Amerikáról és kanadai kollégájának feljegyzései a mai Kína működéséről. Dupla könyvrecenzió.