A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgettek, hogy minek köszönhető az olaj- és gázpiac nyugati szereplőinek sikere. Jól látszik, a válság nem mindenkinek jött rosszul.
2023. március 11. 10:01
p
0
0
0
Mentés
Rekordinflációval, kiugró kamatokkal, drágulással küzd a világ legtöbb nemzete. Rövid távon gazdasági válság, hosszú távon pedig klímaváltozás fenyegeti a világot. Eközben az olajtársaságok, ezek a működésükből adódóan, eredendően környezetkárosító vállalatok fennállásuk egyik legjobb évét tudhatják maguk mögött. Az angol-holland Shell például 39,3 milliárd dolláros nyereséget könyvelt el tavaly. Ez nagyjából duplája a 2021-es profitnak és messze több, mint az eddigi rekordnak számító 31 milliárd dollár 2008-ból. Az amerikai Exxon közel 56 milliárd dolláros profitjával nem csak saját korábbi rekordját döntötte meg, de az európai és amerikai olajipar történetében is a legnagyobb profitot érte el 2022-ben.
Jól jött nekik a válság
A szakértők egyértelműen rámutatnak, hogy a minden várakozást felülmúló profit oka az emelkedő olaj- és gázárakban keresendő. A nyugati országok közül sokan hátat fordítottak az orosz olajnak és gáznak. Ez értelemszerűen kedvező helyzetet teremtett a többi jelentős olajipari cég számára.
A kedvező körülményekből adódó nyereséget ugyan senki sem vitatja el a piaci alapon működő olajtásaságoktól, a sikerhez társuló kommunikációt azonban már a szakember is problematikusnak találja. A vállalatok többsége ugyanis a rekordnyereség mellett büszkén kampányol társadalmi szerepével az olaj és gáz ellátásbiztonságának megteremtésében. A válság során valóban kulcskérdés lett az energiabiztonság, de nem reális elvárás, hogy megdicsérjük azokat, akik ebből a legtöbbet profitáltak.
A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb műsorából kiderül, milyen folyamatok tették lehetővé az olajprofit rekordokat, és mi lehet a megoldás az eltolódott gazdasági helyzetre. Kiderül az is, hogy áll a világpiac a klímavédelemmel. A szereplők többsége az elmúlt években sajnos nem a zöld gazdasági fordulatért, hanem az életben maradásért küzdött.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.