Hatalmas népszerűségnek örvend a ChatGPT, amely nemrég robbant be a globális köztudatba. A Microsoft nem véletlenül fektetett be a kifejlesztésébe, hiszen a Bing keresőmotorjába beépítve a ChatGPT erős versenytársává válhat a Google keresőnek. A Google természetesen pánikol, hiszen az új chatbot akár meg is reformálhatja az internetes keresést.
„Kapcsolatuk” 2019-ben kezdődött, amikor is a Microsoft egymilliárd dollárt fektetett a ChatGPT-t kifejlesztő OpenAI-ba. Ez mindkét vállalat számára szükséges lépés volt, hiszen az OpenAI-nak pénzre volt szüksége, a Microsoftnak pedig egy fejlett MI rendszerre.
Azóta a Microsoft és az OpenAI más projekteken is dolgozik együtt. Több milliárd dollárt fektet majd be a Microsoft annak érdekében, hogy közösen felgyorsítsák a mesterséges intelligencia (MI) fejlődését.
A partnerség egyik fő célja az MI demokratizálása és mindenki számára elérhetővé tétele. E partnerség kézzelfogható céljai a következők:
Tehát a két vállalat közös célja, hogy amit lehetséges, azt kihozzák az MI-technológiából, és felgyorsítsák annak fejlődését.
A Makronómon már korábban kifejtettük, hogy a ChatGPT valójában egy mesterséges intelligenciával működő chatbot, amely nem csupán kódolni képes, de akár szerelmes levelet is ír, amennyiben arra kérjük.
Természetesen a kezdeti fázisban még ügyetlenül tesztelgetjük ezt a fajta technológiát – ahhoz, hogy az MI-vel meg is értsük egymást, nekünk is meg kell tanulnunk jól kérdezni. Ám ha megtanuljuk, rengeteg időt spórolhatunk.
Vegyünk egy példát. Amennyiben szeretnénk megtudni a rakott krumpli receptjét, be kell írnunk a keresőbe, majd ki kell választanunk a nekünk megfelelőt. Ha pedig valamiben nem vagyunk biztosak, nyitnunk kell egy új lapot és beírni a következő kérdésünket a keresőbe, majd újra ki kell választanunk a tengernyi információból azt, ami megfelel nekünk.
Ezzel szemben az MI-t használva egy folyamatos beszélgetés keretein belül tudhatjuk meg a számunkra szükséges információkat, és ezzel időt is spórolhatunk. Mondhatni, nekünk már nem kell mindent végig olvasnunk, hiszen a chatbot már megtette helyettünk, és kiszűrte a releváns információkat.
Ebből következtethető, hogy ha az emberek megtanulnak jól kérdezni, és beépül a köztudatba a ChatGPT, mint hasznos MI alapú program, erős vetélytársává válhat a jól ismert Google keresőmotornak.
A Microsoft a ChatGPT-t – ahogy utaltunk már rá – elsősorban arra terveztette, hogy beépítse saját keresőmotorjába, a Bingbe. Nem meglepő tehát, hogy a Google – amely az internetes keresések bő 90 százalékával büszkélkedhet – ellenlépéseken gondolkodik, hiszen felhasználókat veszíthet az új chatbot által.
„Cselekszünk, vagy elesünk” – húzta alá a fentiek kapcsán a Google egyik munkatársa, határozottan célozva arra, hogy a Google-nek is fel kell vennie a versenyt, ha nem akar visszaszorulni az MI alapú, új Bing mellett a netes keresések során.
A ChatGPT nem tökéletes, ám a Google aggodalma mégsem alaptalan. Bár eddig is léteztek chatbotok, a ChatGPT sokkal modernebb az eddigieknél. Több milliárdnyi adaton és paramétereken futtatták át a chatbotot, így képes szinte „emberi módon”, mindig új, ráadásul egészen életszerű szöveggel válaszolni.
Természetesen ezzel a Microsoft is tisztában van, így nem véletlen, hogy továbbra is szorosan együttműködik az OpenAI vállalattal a további fejlesztések során.
A Google pedig, mint láttuk, azonnal vörös riasztással reagált, ami nem meglepő, hiszen a vállalat bevételeinek közel 60 százalékát adják a keresőmotorban eladott reklámok. A keresőmotorjuk népszerűségének várható csökkenésével a hirdetések megtekintési számai, így azok bevételei is csökkenésnek indulhatnak.
Ha ez még nem lenne elég arra, hogy a Google vezetése aggódjon, akkor érdemes kiemelni, hogy a Gmail megalkotója azt nyilatkozta:
Szakértői vélemény a neves Waveform Clips-től
A Waveform Clips egy youtube csatorna, amely egy olyan videót töltött fel, ahol három ismert tech megmondóember, Marques, Andrew és David a ChatGPT-ről és annak jövőjéről beszélgettek. Többek között azt a kérdést is körbejárták, hogy leváltanák-e a Google-t, és előfizetnének-e a Bing keresőmotorra a ChatGPT miatt?
David szerint „a ChatGPT egyelőre nem elég jó ahhoz, hogy keresésre használjuk”, ezért nem fizetne elő. Továbbá azt is hozzátette, hogy a Google keresőmotorjában szabadon keresgélhet, míg a ChatGPT alapú Bing esetében maga a program szűri ki a számára irrelevánsnak vagy hamisnak tűnő információkat – ebben az esetben pedig a tévedés valószínűsége is magasabb. Természetesen szívesen kipróbálná, de – állítása szerint – nem váltana Bingre.
Egy igazi nemzetközi tech influencer, Marques Brownlee mással indokolta nemleges válaszát. Ő azért nem váltana Bingre, mivel szerinte a ChatGPT sokkal inkább használható kreatív kérdések megválaszolására, mint böngészésre. „Inkább téma- és címötletek adására használnám a ChatGPT-t” – mondta.
„A Google-ről azonban nem mondanék le a Bingért” – tette hozzá Brownlee.
A Youtube csatorna podcastjeinek egyik producere, Adam szintén kifejtette véleményét a témában: „Egy információ keresésében nem csupán a válasz megtalálása a lényeg, hanem az odavezető út is fontos”. Szerinte keresés közben folyamatosan informálódunk, ezért nem csupán arra kapunk választ, amit kerestünk, de sok új tudással is gazdagodunk közben.
A teljes podcastet itt tekintheti meg, angol nyelven:
Látva a ChatGPT népszerűségét Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója úgy döntött, nagyobb energiát és több erőforrást állít az MI-termékeinek fejlesztésére és bevezetésére. Ennek eredményeképpen megalkotta a Bardot, amelyet a Microsofthoz hasonlóan a keresőmotorjába szeretne beépíteni. Emellett igyekszik a népszerű chatbotnál még jobb és még több funkcióval bővíteni azt.
– vagy legalábbis megpróbálhatja.
A Makronóm fent említett cikkében található, rövid videó jól megmutatja, hogy hogyan is működik a LaMDA modellen alapuló Google Bard.
„A James Webb űrteleszkóp milyen új felfedezéseiről mesélhetek a 9 éves kisfiamnak?” – kérdezte az egyik tesztelő a Bardtól.
A chatbot az írta, hogy az űrteleszkóp volt az első, amely a naprendszerünkön kívül is készített képeket bolygóról. Azonban több csillagász is megjegyezte, hogy az első képet 2004-ben készítették exobolygóról, jóval a James Webb indulása előtt.
„Nem akarok bunkó lenni, és biztos vagyok benne, hogy a Bard lenyűgöző lesz, de meg kell jegyeznem, hogy nem a JWST készített elsőként képet Naprendszeren kívül” – tette közzé Grant Trembley asztrofizikus a Twitteren.
Ön szerint a chatbot alapú keresés népszerűbb lesz a jövőben, mint a jelenleg népszerű, „egyszerűbb” keresőmotorok? Írja meg nekünk kommentben!
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
A vészjósló jelre a Google hívta fel a figyelmet.
Az óriáscég lemaradt az AI-versenyben, ennek pedig komoly ára lehet.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
