A társadalmi ollónk olyan végletesen nyílik ki, amire Európában nem, csak leginkább dél-amerikai országokban tapasztalható.
„Ismét eltelt egy újabb közoktatás napja a kormányzat hozzáállásának megváltozása nélkül.
Hónapok óta tüntetnek a tanárok és a tanáraikért és joggal a jövőjükért aggódó diákok a legkisebb magyar településeken, a vidéki városokban, a nagyvárosokban és Budapesten is azért, hogy a magyar kormány javítson az oktatásban kialakult kritikus helyzeten. Édesanyaként vérlázítónak tartom a helyzetet, hiszen ha ma nincs változás, a gyermekemet nem lesz, aki tanítsa. Pontosabban, az történik majd velünk, mint középosztálytól kezdődően a társadalmi csoportokkal: elkezdjük megvásárolni az oktatási rendszer mellé a kiegészítő szolgáltatásokat, hogy európai viszonylatban se maradjon el a gyermekünk.
Politikusként azonban napról napra nő bennem a tettvágy, hogy változtassak a kialakult helyzeten, mert ha nem tesszük, a társadalmi ollónk olyan végletesen nyílik ki, amire Európában nem, csak leginkább dél-amerikai országokban tapasztalható. Tényleg ezt akarjuk?
Nem mehet tovább, hogy a kormány számára fontosabbak a rövidtávú politikai célok, mint a gyerekeink!
Nem mehet tovább, hogy a kormány számára fontosabb a saját barátainak és üzletfeleinek gyarapodása, mint az, hogy befűtsük az iskolákat és az óvodákat!
Nem mehet tovább, hogy a kormány a gyerekeinken spórol, hogy egy sor iskolában már nem tudják biztosítani a meleg étkeztetést!
És nem mehet tovább, hogy a szemünkbe hazudnak minderről!
A közoktatás napja – a kormány részéről – idén is a hiányról szólt: a megbecsülés, a támogatás, a gondoskodás hiányáról.
Természetesen a magyar tanárok, a magyar családok erejükhöz mérten kipótolják a hiányokat, de ez nem az ő feladatuk volna. Aki az oktatásba nem fektet be, 100 évre állítja pályára az országot, negatív rekordokba taszítva ezzel mindenkit, aki valamilyen módon nem menti ki magát a gyalázatosan elhanyagolt állami intézményrendszerekből.”
Nyitókép: Földházi Árpád
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
Dömötör Csaba szerint a baloldal nagy bajban lehet a fővárosban, ha Szabó Tímeának ilyeneket kell mondania.
