A jövő kulcsfontosságú kérdése a nemzeti vagyon védelme. El kell kerülni a baloldali kiárusítást, sokkal inkább a hazaiba való befektetéssel kell védeni a hazait.
A balliberális kormányok 2002 és 2010 között – a Medgyessy-kormány, a Gyurcsány-kormányok, illetve a Bajnai-kormány – folytatták, amit a kilencvenes években elkezdtek. Lényegében politikájukkal a külföldieknek adták el a megmaradt hazai vagyont is. Felettébb érdekes, hogy annak ellenére, hogy a kétezres években nagyjából százkilencven céget privatizáltak, majd eladtak, és ebből befolyt 756 milliárd forint, ezt a nyolc évet nagy költségvetési hiányok jellemezték. Ez alapvetően annak volt köszönhető, hogy minél többet adtak el, annál kevesebb pénz jutott minden más területre. A nemzeti kormány ennek a gyakorlatnak vetett véget 2010 után.
A gazdasági ütésállóságot ez a 2010 előtti gyakorlat drasztikusan visszavetette, hiszen az új privatizációs hullámmal egyre több magyar jövedelem áramlott külföldre, ahelyett, hogy itthon hasznosult volna. A 2010-es kormányváltást követően a kormány, valamint hazai gazdasági szereplők visszavették a nemzeti vagyon számos elemét a bankoktól a közműcégekig.
Az új kormányzati gyakorlat intő példaként szolgált arra, hogy lehet olcsóbb a rezsi, valamint magasabb a családok életszínvonala, ha nem a külföldi cégek profitját kívánják támogatni olyan szektorokban, amelyek a fejlett világban is nemzeti tulajdonban vannak.
A patrióta gazdaságpolitikát folytató kormányok eladás helyett védik és építik stratégiai cégeiket az Egyesült Államoktól kezdve Kínáig.
2010 óta Magyarország is ezt teszi. A bankszektorban 20-ról sikerült 50 százalék fölé növelni a hazai arányt. Összességében nézve a bruttó hazai össztermék több mint 8 százalékának megfelelő értékben vásárolt vissza az állam nagyvállalatokat.
A feladat világos: kiárusítás helyett erősíteni és védeni kell a hazait.
Borítókép: MTI/ Koszticsák Szilárd
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítójának nagyon fáj a magyar gazdaságpolitika.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
„Ebben az országban szerintem sosem támogatták azokat, akik a saját országuk ellen dolgoztak” – jegyezte meg az államtitkár.
Százával zajlanak a letartóztatások, egy elnökjelöltet is elkaptak.
