A Jobbik állami alapból és a korrupció visszaszorításából szerezne pénzt

2014. március 10. 15:52

A Jobbik egyebek mellett a korrupció visszaszorításából, a külföldi cégeknek nyújtott állami támogatás megszüntetéséből és állami tőkealap létrehozásából szerezne néhány százmilliárd forintot gazdaságfejlesztésre. Volner János azt is kifejtette: megszüntetnék a cigányintegrációra szánt, évente több mint 100 milliárd forintos keretet.

2014. március 10. 15:52

Volner János, a párt frakcióvezető-helyettese hétfői sajtótájékoztatóján ismertette: a korrupció jelenleg évi 400 milliárd forintos kárt okoz és további közvetett kára, hogy az állam nem a versenyképes vállalkozásokat juttatja megrendeléshez, hanem „a politikusokkal jó kapcsolatban álló cégeket”. Az ellenzéki párt ezért felszámolná a korrupciót, továbbá megszüntetné az offshore cégeknek kifizetett állami támogatásokat. Utóbbival összefüggésben Volner János elmondta: ebben a kormányzati ciklusban 21 milliárd forintnyi ilyen forrást jeleztek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, intézkedés azonban tudomásuk szerint nem történt. Az ellenzéki párt programjában szerepel az államadósság újratárgyalása, valamint az, hogy megszüntetnék a külföldi cégeknek nyújtott vissza nem térítendő támogatást. Mint a frakcióvezető-helyettes fogalmazott: véget vetnének annak, hogy a magyar adófizetők pénzéből támogassák „az itt megtelepedett német luxusipari cégeket, autógyártókat”.

Volner János szólt arról is: tőkevédett hozamgaranciát jelentő állami tőkealapot hoznának létre annak érdekében, hogy a nagy tőkeigényű, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat belföldi forrásból tudják fedezni. Hozzátette: a tőkealap magasabb hozamot kínálna a lakossági befektetőknek, mint amit most bankbetétben elérhetnek. Szavai szerint ezzel elérhetik azt, hogy az állam külső hitelfelvétel nélkül hozzon létre termelő beruházásokat, az emberek pedig tulajdonossá válhatnak ezekben. A jobbikos politikus azt is kifejtette: megszüntetnék a cigányintegrációra szánt, évente több mint 100 milliárd forintos keretet. Úgy vélte: ennek fenntartása „láthatóan eredménytelen”, s nincs másra szükség, mint mindenkinek egyenlő esélyeket, feltételeket kínálni.

A Jobbik emellett felszámolná az áfacsalásokat, amelyeket álláspontjuk szerint a magas áfakulcs ösztönöz, s véget vetnének a közpénzből finanszírozott „kormányzati sikerpropagandának”. Volner János kitért arra is: véget kell vetni a közfeladatok kiszervezésének, az ügyvédi irodáknak, tanácsadóknak folyósított sok milliárdos juttatásoknak, s a feladatokat a hivatalnokoknak maguknak kell ellátni. A Jobbik frakcióvezető-helyettese bírálta azt is, hogy nincs elég pénz a gyermekgyógyászatban, ezért a Holokauszt Emlékközpontra tervezett 6 milliárd forintot inkább az ágazatra fordítanák. „Mi a halott gyermekek emlékének ápolása helyett az élő gyermekek egészségének megőrzésére fordítanánk ezeket az összegeket” – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Berecskereki
2014. március 10. 18:34
Volner János nem szakember és az állításai nagyon messze vannak a megoldhatóságtól. Vegyük sorba. Az államadósság újratárgyalással kezdeném. Ennek felvetése súlyos következményekkel járna, mert elindítana egy 7-10 ezer milliárdos tőkekivonást, melyet az ország a belső megtakarításokból nem tud fedezni. Nagy valószínűséggel ez lecsökkenten a most meglévő belső forrásból vásárolt államkötvényeket a korábbi 500 milliárdos szintre. Mindez megnövelné a lejáró hitelek helyett felvételre kerülő források kamatát. Ez önmagában közvetlen az éves költségvetés kb. 500-600 milliárdos lyukat ütne. Mivel a költségvetés deficites a szükséges éves 1,5 ezer milliárd többletforrás éves kamata 150 milliárd többletkiadást jelentene. A forint árfolyamát rontaná, és 450-500 Ft/euróra változtatná. Mindez együttesen azt eredményezné, hogy a költségvetés GDP-hez mért hiánya ismét meghaladná a 3 %-ot és az unió elindítaná a túlzottdeficit eljárást. Ez is negatívan hatna a költségvetésre, befektetésekre. Amennyiben a külföldi cégeknek megszüntetnék a kedvezményeket, akkor máshova települnének. Az uniós támogatásokat – pályázatos támogatás – pedig nem szüntethetik meg, mert erre a jogszabályok nem adnak lehetőséget. Magyarországon pedig nem állnak rendelkezésre olyan források, amelyek finanszíroznák a beruházásokat. Sőt az állandósság újratárgyalása a már meglévő forrásokat tovább csökkentené. A korrupciót nem lehet megszüntetni, legfeljebb mérsékelni lehet. Ennek megszüntetését más uniós fejlett országokban sem tudták elérni. Ugyanez vonatkozik az ÁFA csalásokra is. A csökkentés is csak hosszabb távon lehetséges. A cigány-integrációval kapcsolatos kiadásokat nagyobb százalékban uniós források biztosítják. A felhasználására szükség van, legfeljebb célirányosabb felhasználásra van szükség. Ebből többletforrás nem keletkezik. Az első pontban írtam, hogy milyen mértékben fog hiányozni forrás a költségvetésből, így arra gondolni sem lehet, hogy belső forrásból az állam tőkealapot hozzon létre. Lehet és szükséges is lenne a közfeladatok kiadását csökkenteni, de nem mindent érdemes visszavenni, mert sok esetben többe kerülne a személyi, tárgyi eszközök biztosítása, amely nem lenne kihasználva. Összegezve: Az elképzelés mutatós, de nem hajtható végre, mert csődbe kormányozza az országot, és újra jöhet az IMF/EKB segítség.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!