Elszámoltathatók-e a pénz- és tőkepiaci szereplők?

2023. június 16. 15:01

Ha egy vállalkozás közpénzhez, közfeladathoz, környezeti javakhoz fér hozzá, még az üzleti titok sem jelent számára kibúvót az elszámoltathatóság alól.Schiffer András írása.

2023. június 16. 15:01
null
Schiffer András
Schiffer András
Vendégszerző

A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő

 

Az Alkotmánybíróság az április 17-én közzétett 3/2023. sz. határozatában1 megállapította, hogy az Országgyűlés alkotmányos mulasztásban van azzal, hogy nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, amelyek lehetővé teszik az információszabadság érvényesülését a közfeladatot ellátó és közpénzzel gazdálkodó Eximbank által kezelt, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő banktitok megismerhetőségével kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta a parlamentet, hogy jogalkotói feladatának 2023. szeptember 30. napjáig tegyen eleget.

Csakhogy a probléma jóval túlmutat az Eximbankon!

Az ügy alkotmányjogi panasszal került az Alkotmánybíróság elé. Az alapügyben a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTvSz) a vonatkozó kormányrendelet alapján kiajánlott, valamint szerződött kötött segélyhitelek körébe tartozó, folyamatban levő és folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a kormányrendelet szerinti projektekről kért információkat. Az Eximbank szerint azonban a kedvezményezettek neve, a hitel összege, illetve a projekt adományelemének mértéke banktitkot és biztosítási titkot képez, s így kiadásukat megtagadta.

Az elsőfokú ítélet nem csak helyt adott a keresetnek, de abban is osztotta a felperesi álláspontot, hogy a banktitok (és a biztosítási titok) az üzleti titok egyik formája, rendszertani felépítésükben egymáshoz közel esnek, átfedést mutatnak.

A másodfokon eljáró bíróság az ítéletet ugyan helyben hagyta azonban nem értett egyet azzal, hogy a banktitok (és a biztosítási titok) az üzleti titok egyik formája lenne, viszont kimondta, hogy ezek a titokfajták nem lehetnek abszolút korlátjai az információszabadságnak. Az Eximbank felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál.

A felülvizsgálati jogkörben eljáró Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú döntést megváltoztatva a keresetet elutasította.

Abszolút korlátként kezelte a banktitok (és a biztosítási titok) intézményét,

mondván, az információ kiadása a pénzintézetbe vetett bizalom gyengülését eredményezné. A kúriai verdikttel szemben az MTvSz nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz.

A taláros testület okfejtése a következőkből indult ki. A kötött segélyhitel kedvezményezettjének neve, a folyósított hitel összege és az adományelem – tehát a kúriai értelmezés szerinti banktitok – egy kizárólagos állami tulajdonban lévő hitelintézet működését érinti, míg a kötött segélyhitelezési tevékenység kormányzati döntésen alapuló, Magyarország segélypolitikájának részeként megvalósított, részben állami támogatásból – ebben a részében közvetlenül a központi költségvetésből – finanszírozott hitelezés.

A szóban forgó adatok közérdekű adat jellege kétszeresen is megállapítható. Egyrészt, az Eximbank a rá vonatkozó törvényben meghatározott rendeltetése és feladatai alapján jelen ügy vonatkozásában jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó jogi személy (feladat-orientált megközelítés), másrészt a kötött segélyhitelhez kapcsolódó – közvetlenül a költségvetésből finanszírozott – állami támogatás közpénz-jellege miatt (vagyonalapú megközelítés).

Mivel az Eximbank által folyósított kötött segélyhitelekhez kapcsolódó, a központi költségvetés terhére nyújtott támogatásokról van szó, azok költségvetési jogi értelemben is az állam kiadásának minősülnek.

Az állam bevételét, kiadását és követelését pedig közvetlenül az Alaptörvény nyilvánítja közérdekű adattá

a 39. § (3) bek.-ben. A Kúria támadott döntésében arra a következtetésre jutott, hogy az információszabadság korlátozását a konkrét ügyben – a banktitkot „központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdeknek” minősítve – külön törvény lehetővé teszi. A Kúria döntésében az információszabadságról is szóló 2011. évi CXII. tv. (Infotv.) 27. § (2) bek. e) pontjára hivatkozott, amely lehetőséget ad arra, hogy egy másik törvény korlátozza az információszabadságot központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből.

Ezt az érvelést az Alkotmánybíróság alapjaiban cáfolta meg. A banktitok szabályai ugyanis az ügyfelet (jelen esetben: a kedvezményezettet) védik, s ebben a szerepben a hitelt nyújtó magyar állam értelemszerűen nem is bukkanhat fel. A banktitok fogalmába olyan információk tartoznak, amelyek nyilvánosságra hozatala felett az ügyfél rendelkezik. Ezért az ügyfél nincs elzárva attól, hogy az adatokat – a hitelszerződésbe foglaltakkal összhangban – nyilvánosságra hozza, ami szintén ellentmond annak, hogy „központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek” védelméről lenne szó.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor azt is megállapította: a banktitok kógens szabályozása nem engedi meg azt, hogy a bíróság a közérdekű adatok megismerésével összefüggő okból mérlegelje a kettős természetű (egyidejűleg banktitoknak és közérdekű adatnak is minősülő) adatok kiadását annak ellenére, hogy az Eximbank a hitelpiacon speciális szereplő. A testület szerint viszont a banktitok alóli kivételszabály nem lenne példa nélkül álló. Az Eximbankhoz hasonló jogi helyzetű Magyar Fejlesztési Bank esetében például a vonatkozó törvény az ügyfél személyét és az ügylet összegét kifejezett rendelkezéssel kiveszi a banktitok fogalma alól,

az Eximbank esetében azonban nincs ugyanilyen kivételszabály. 

Az Alkotmánybíróság nem osztotta az MTvSz és az elsőfokú bíróság álláspontját azt illetően, hogy a banktitok az üzleti titok fajtája lenne. Ennek ott van jelentősége, hogy bár az üzleti titok is mentesülhet a kíváncsi tekintetek elől, azonban nem abszolút korlátja az információszabadságnak: az érdekeltnek egy ún. érdekmérlegelési teszten keresztül kell bizonyítania, hogy a konkrét esetben az ő oldalán jelentkező érdeksérelem súlyosabb, mint a transzparencián esett csorba.

Az AB jogpozitivista módon a hitelintézeti törvény és az üzleti titokról szóló törvény eltérő definícióira hivatkozott, továbbá arra, hogy előbbi kódex egyaránt szól banktitokról és üzleti titokról, de kivételszabályt csak az utóbbihoz telepít. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a jogalkotó nem adott lehetőséget a banktitok kiadására a közérdekű adatok megismeréséhez való jogra hivatkozással.

Az Alkotmánybíróság ezt követően azzal érvelt, hogy csak a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül orientálhatja a bíróságokat az Alaptörvénnyel összhangban álló jogértelmezés felé, de nem kényszerítheti a bíróságot arra, hogy egy egyértelmű, értelmezési mozgásteret nem engedő jogszabályi előírással ellentétes döntést hozzon. Ezért magát a kúriai ítélet alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. Ugyanakkor megállapította: az indítvány felszínre hozott egy olyan, a közérdekű adatok megismerhetőségével összefüggő alapjogi problémát, amely a jogi szabályozásra, pontosabban annak hiányosságára vezethető vissza.

A probléma lényege a testület értelmezésében a következő.

A bankok jellemzően nem minősülnek közfeladatot ellátó szervnek és nem kezelnek közérdekű adatokat,

de amint jelen ügy is bizonyítja, az általános szabályok szerint banktitoknak minősülő adatok kivételes esetben egyidejűleg közérdekű adatoknak is minősülhetnek. Ez alapvetően akkor fordulhat elő, ha egy magánjogi jogalany (jelen esetben egy kizárólagos állami tulajdonú bank) közfeladat ellátásában vesz részt, és/vagy közvetlenül közpénzt használ fel. Az Alkotmánybíróság alapjogi szempontból aggályosnak tartja, hogy a banktitok hatályos szabályozása az Alaptörvény VI. cikk (3) bek.-ből levezetett követelményekre a kettős természetű adatok esetében egyáltalán nincsen tekintettel.

Egyrészt, bár a központi pénzügyi érdek legitim célja lehet az információszabadság korlátozásának, a banktitok ezzel csak távoli és közvetett kapcsolatban áll. Az Eximbank kezelésében lévő kettős természetű, tehát a banktitok fogalma alá tartozó közérdekű adatok megismerhetősége azonban jelen szabályozási környezetben egyáltalán nem biztosított: a nyilvánosság-korlátozás teljes körű, nem a feltétlenül szükséges és arányos mértékre szabott, illetve semmilyen mérlegelésre nincs lehetőség az adatok kiadhatósága körében.

Az Alkotmánybíróság ezért állapított meg végül mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet azzal kapcsolatban, hogy jelenleg nincsenek meg azok a garanciális szabályok, amelyek lehetővé tehetik az információszabadság érvényesülését az Eximbank által kezelt, közérdekű adatnak minősülő banktitok megismerhetőségével kapcsolatban.

Az Országgyűlés most az Eximbankra vonatkozó átláthatósági szabályok megalkotására kapott felszólítást az Alkotmánybíróságtól, azonban helyesen teszi, ha átfogóan rendezi a pénz- és tőkepiaci titkok (banktitok, biztosítási titok, értékpapírtitok) és az információszabadság konfliktusát. Miről van szó?

Az információszabadság egyik alkotmányos funkciója a közjavakhoz hozzáférő szereplők elszámoltathatóságában rejlik.

A per definitionem közfeladat ellátásra életre hívott pénzintézetek (ilyen még a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Nemzeti Bank is) értelemszerűen sűrűbben kerülnek közérdekű adatok birtokába. Azonban itthon is, külföldön is volt már példa arra, hogy kereskedelmi bankok, magánbiztosítók, vagy befektetési alapok kötöttek üzletet állammal, önkormányzattal mondjuk egy-egy beruházással összefüggésben. Az alkotmánybírósági vizsgálat – a felszólítás konkrét tárgyától függetlenül – arra világított rá, hogy nem csupán az Eximbank esetében, hanem általában rendezetlen a banktitok és az információszabadság viszonya. Ráadásul „kettős természetű” adatok nem csak banktitoknak, hanem -ahogyan az alapügyben is- biztosítási titoknak, sőt értékpapírtitoknak minősülő közérdekű adatokból is keletkezhetnek. Ha azonban a 3/2023. (IV. 17.) AB határozat okfejtését végiggondoljuk, a rendezetlenségből ma az következik, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jognak minden esetben meg kell hajolnia a pénz- és tőkepiaci titkok elé állított abszolút korlát előtt.

Az alapügyben ráadásul az MTvSz környezeti információkra is kíváncsi volt. Ez azért izgalmas, mert a környezeti információkhoz való hozzáférést főszabályként nem is az Infotv., hanem a környezetvédelmi törvény, valamint egy nemzetközi szerződés, a 2001. évi LXXXI. tv-el a magyar joganyagba iktatott Aarhusi Egyezmény rendezi. A környezetvédelmi törvény 12.§ (5) bek. egyenesen azt mondja ki, hogy a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ kiadását egyáltalán nem lehet arra hivatkozva megtagadni, hogy az üzleti titok.

Csakhogy ma, szerte a világon, a termelővállalatok mellett bankok, biztosítók és befektetési alapok is felelősek a környezetpusztításért.

Elszámoltathatók-e a pénz- és tőkepiaci szereplők? A pénz- és tőkepiaci titkok szigorú kiemelése az üzleti titok tartományából egy újabb alkotmányos problémát vet fel a jogalkotó számára. Ha egy vállalkozás közpénzhez, közfeladathoz, környezeti javakhoz fér hozzá, még az üzleti titok sem jelent számára kibúvót az elszámoltathatóság alól.

A pénz- és tőkepiaci szereplők viszont jelen pillanatban kiváltságosok: nem tartoznak elszámolással a hozzájuk befolyt közpénzzel, a rájuk ruházott közfeladattal, az áldásos tevékenységük folytán pusztuló természeti erőforrásokkal. A 3/2023. (IV. 17.) AB határozatból az olvasható ki, hogy ma a jogrend jobban védi a spekulatív gazdaság aktorait, mint más vállalkozásokat.

A parlament azzal tudja orvosolni ezt a helyzetet, ha nem csak az Eximbank-törvényt módosítja, hanem az Infotv. üzleti titokra irányadó érdekmérlegelési tesztjét (27.§ /3/ bek.) terjeszti ki a pénz- és tőkepiaci titkokra.

 

Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Namond
2023. június 16. 17:37
Üdvözlöm az AB döntését. A vállalkozások közpénzfelhasználása, közfeladat ellátása és közpénzből közfeladat ellátása adatainak köznyilvánosnak kell lennie, a közérdek védelmében. Ez vonatkozik minden kormányzati megbízásra és felkérésre. Kötelezni kell a vállalkozásokat ezen adatok honlapjukon történő közzétételre. Bár szerintem a Kúria, alkotmánysértő ítéletet hozott.
antares007
2023. június 16. 17:12
Zseniális ,Schiffer Úr Önnek kellene átvenni itt a staféta botot,ugyanis ez a rákfenéje az eltüntetett és el nem számoltatott elképzelhetetlen mennyiségű pénzeknek itthon és az egész unióban plusz máshol. Ilyenkor nem lehetne semmiféle banktitokra es egyéb diszkrét magántőke alapokra hivatkozni,mert a közjó érdekének ezt bőven felül kellene írnia.Ez az egyik fő oka annak,hogy itthon is még mindig össze vissza hazudoznak és etetik a népet(ld. 2030ra a legélhetőbb országok listáján a 4.kek akarunk lenni az eu ban) aztán ezt így tologatják 2200 ig,közben lehetőleg annyit kell ellopni,persze csakis törvényesen,ezzel a módszerrel is,amennyit csak lehet.Mindenki ezt csinálta ill.csinálja,a vörös libsi a zöld a barna és az.un nemzeti narancs is.Ha ezt meg lehetne törni,na onnantól lenne egy nemzetnek esélye a jólétre. Nyugaton kb.2005 ig erre volt esély,ezt most örökre elveszik.
Hgelimert
2023. június 16. 17:07
Elszámoltathatók-e a pénz- és tőkepiaci szereplők?Elszámoltathatók-e a pénz- és tőkepiaci szereplők? Az Alkotmánybíróság az április 17-én közzétett 3/2023. sz. határozatában1 megállapította, hogy az Országgyűlés alkotmányos mulasztásban van azzal, hogy nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, amelyek lehetővé teszik az információszabadság érvényesülését a közfeladatot ellátó és közpénzzel gazdálkodó Eximbank által kezelt, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő -------------------------------------------------- Hogy he? Nem rakem az újónemmagyart! 1. Számol? Hát számoljon a Jude, hisz a számok jevevnyhangok. Ez a Jude magajának into vágja a fát, de nem úgy. A Zsidónak épp a fentieket kell tennije, ahogy az ősmagyar rejkunál. A magyarnak tilos volt a píz, a kereskedés, a szarany bírásja, így ena rakó Strohmannjai a Zsidók voltak. 2.Piac?Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír antsó flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. Hogy a fenina kell ide ez a bullshit hang? Magyarosabb és rakni van a maroket, ahogy Markt, a mar-mer-mur-mor stumától, ettől a marokni, germán merk-mark. A marokat, a Markt, ahol az ember marok, marokja. Ennek egy h-s formája a marha, germán marha, hisz a marhát marokjuk, ha mondjuk Ukrajna innen öreszu van, úgy Ukrajna egy maroket. De ha itt vagyunk, és azt mondjuk, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, és ennek a logikát ranakeredünk, úgy a ló hang, a lo-le stumától eredne, ha már a marha a mar-mer-mur-mor stumától. Van így a le-lo: lomb, losz, nem laza, lotyó, lop, germán lopjan,lonó...le, levél, lesz... A legdubb indogemrán l-es stuma erre a le-lo-ra rakód, ahogy léha-léhány is, a leik-től, relikt, vagy a lassú, a lassen-től, lebeg, indogermán le, vagy a lo-tól a lompos, vagy a lé-re, ahogy lé, lék és lép, más forma talán lacus. Így logikus volna egy lo-s forma talán indogermán lau stuma, mondjuk le-au, indoermán au, va-vá, így a ló a lova, hosszú ú-val ha egynek innen, ahogy van lonó, és lóno, Lohn. 3.Gazdaság?Mívelnek? Ilyen hang nem van, vagyis az a művel. A magyarnak örökni igéje van. Az uer stuma magyaros formája, de az uer stumája az uei(íj) stuma az ör stuma, ezekből a hangok: öröng, öröngel, örjít, örjed, örjöng, örer, örerel, öresz, öreszt, öresztel, örbel, örökni(ige), öröm, ördu... Így a wirken magyarul örökni, vagy örekni, ez mondjuk, ahogy az árda örök(ige) és így öröka. Öröktől: -örökni ige -öröka naknév -öröku főnév -örökma Így olyan hang, hogy gép nem van, ez egy jevevényhang, ősmagyarul, magyarul azt mondjuk, hogy örökma vagy örökmány. Az árda is örjed, de magyarul azt mondjuk a Wirtschaftra, hogy örjedés, ahogy a cikkek örjednek, germán wreiden ige. A gazda etimológiája bizonylosza, rakni volna a germán Gast-tól, de sokkal inkább rakni van az örjed ige, ahogy a cikkek örjednek, de inkább az árdára mondjuk. Az uer stumából ered az ördu, az ördöng is, ez örjed az árdának innen, ő örök, egy árny, egyna erjeszja, ahogy Kirgen árnyunk, ahé örjed, örjöng. A háború hang egy pógári hang, habár az indogermán kuep stumától ered. De ez a hang szelentja a pogárit és antsót, a perspektíva más, a háborúnál, olyan libcsi ideológiai hang, ahogy a forradalom. Magyarul azt mondjuk, hogy öreszu, az uer stumától, sz-vel, ahogy War, vagy wirren. Így nem katona van, az a libcsi, hanem öreszor, ennek az öreszornak az árnyja, az erjeszjája az ördu, a démon, Kirgen ördu. 4. Tőke? Az etimológia bizonylosza, de igenstak a steu stuma teu formája:csupa, csupni, csunka, csunkni, csuma, csuhé, csuha, ocsuhé, csuda, ocsúd, csudered, csúnya, csúf, csupor, csubor... flektálva csábu, csába, csámpni, csámpa, csép, csáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni. Inkább stuma vagy raku vagy rejtvély. Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e partikelstuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és lett az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat van így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. 5.Szablya? Stak a libcsinek van szablyja, azok kreálnak, alkoholizálnak vagy alkot izélnek, nem rakem ezt a hangot. A magyar illberális, racionális, germanoid, azt rakja, anat a rend, a ráció, Scott őrmester regya. A magyar nem libcsisked. Így a magyarnak a ra és re gyöktől regály van, ez az ?smagyar. Ígyhát: raktaregály. 6. Alkoholizálnak? Jah, rakvány nem alkoholizálunk, hanem rakunk. 7.Olyan hang, hogy jog nem van, az egy kreált libcsi hang, azt is mondani volna,hogy habubsd, ennyi az. A magyarnak a fájandja van a ra és re stumától a rakta, ez a racionális, az ősmagyar, az illiberális. Ha rakta van, úgy nem a libcsi bírnyák van a magyarnak, hanem a raktár. 8.Határoz? Nem rakom ezt a bullshit z-s hangot. Lehet? A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. Határ? A hat hang nem fingár, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ez a hang a szak stuma h-s formájától ered, ahogy hull, hal-halad, hánt, had, a germán hadu, indogermán kat. De ettől a hangtól rakódott így a magyarul árt és örökni, vagyis wirken hangok is, és a bullshit hatalom is. A hat igét inkább totál dúrgerni, és helyette a szituknak rakta hangok: árt, örök, duad. A határ itt így bordár volna, ahogy borda is, vagy barázda, az angol border, a bor stumától:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni. A Grenze így szakadva, nem szakadék, vagy róva, a ró stumától,vagy boroma, barázda, borona, de ha már róva, úgy lehet róna is, ró-ana, nem ró-va. Inkább antorakni: Dönt? Nem dönt, az ö magyarlosz, dent vagy dánt, de fát szoktunk denteni. Ez itt nem dilemma, hanem rakus, habár rakanta lehet a dilemma is, va-va szitu, ezt rakantat ina lehet rakni. De a magyar rakusan tesz, línerárisan,így antorakni van: Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a vahn tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel lehet ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is. Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. 9.Ország? Nem rakom a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra. Ha sok ra s re stuma van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak, a rejku reja a népnek. Én egy országtagadó vagyom, az egy habubsd persóna, newyorki cég 10.Szabad? Nem rakom ezt a hangot. A szabad nem szláv hang, hanem a szab stumától ered, indogermán skeb, skap, skab. Ez nem a sippés a suebada, suebadaz, suebadus. De nem rakom: - szabad, szabta: múltidővel, rédi ed múltidő, vagy da, ahogy az angolnak innen. A múltidő folyton nőnemű, passív, possesív, az aktív ti és kausatv to a hímnemű, de a to lehet neutrum is. -szabad ige: ed kausatív-presenz, indogermán, ahogy ered, szakad... -szabda főnév: a szabadni igétől, ettől főnév. 11. Érvény? totál nyelvkakilási halandzsa, s stak er és ár stuma van:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Közérdek? Olyan sklavenaufstandi hang se van,hogy érdek. Köz? He? Nem bírom a hangot, de totál libcsizmus, hogy ha volna privát! 12. Múlaszt? Nem rakem ezt a bullshit hangot, hogy kenyerest múlaszt, vagy cefrét? He? A múl a germán mul, a mal-mál-mol flektált formája. Vagyis málaszt, malaszt. 13.Ad? Ez a hang az indogermán ad stuma duadna vanni. De a legraktább ehelyett a rejni hang:re-rej-rejk-rejm-rejt. A ra és re stumából rakód ja kausatívval a rejni ige, ahogy árja raja is, és más. A magyarnak regerda és rejku van, így a raktány(rektion) a rejni ige. 14. Kezel? Bulslhit hang, a kéz jevevényhang, rejku van és rakó, így rakelni, a rakó nem stak rex, hanem Hand is. 15.Minősul? Ilyen bullshit hang nem van.
olajfa1
2023. június 16. 17:02
Már bocsánat... de a "BANK TITOK AZ BANK TITOK"!!!!!!!!!!! Mindenhová benézhet mindenki... DE A BANK BELSŐ KÖNYVELÉSÉSBE egyetlen egy szervezet sem nézhet bele ! FŐLEG "KIPÉCÉZVE" EZT VAGY AZT A CÉGET, VAGY SZERVEZETET! A "bankfelügyelet" is csak a BANK GAZDÁLKODÁSÁT ELLENŐRIZHETI!!!!! de nem ellenőrizheti egyes számlatulajdonosok ki-be fizetését!!!! Ha valaki az Állam költését akarja ellenőrizni akkor azt a bankba jutás elött !!! teheti meg! Ha a bankba bekerült a pénz... AZT NEM ELLENŐRIZHETI! csak a szervezet -pl részvényesek érdekképviselete- ellenőrizheti! MÁS SENKI SEM!!!!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!