Sosemvolt év, 2020

2021. január 04. 09:54

Magyarországon a kormány a kockázatokkal terhes külső környezetben, időnként komoly konfliktusokat vállalva sikeresen tudta képviselni stratégiai céljait.

2021. január 04. 09:54
Krómer István
Magyar Nemzet

„A monetarista gazdasági konszenzus összeomlott, a közgazdasági-pénzügyi dogmák zárójelbe kerültek, a piaci erőkkel szemben mindenki az államtól vár védelmet. A jegybankok közvetlenül is elkezdték finanszírozni a túlterhelt állami költségvetéseket, amelyek gigantikus stimulusokkal próbálják megtámasztani a megroggyant fogyasztói keresletet, megőrizni a munkahelyeket.

A példátlan, világméretű válság enyhítése példátlan nemzetközi összefogást igényelt – volna. Valójában inkább növekedett a szembenállás a világ meghatározó erőközpontjai között. Ennek egyik oka az amerikai elnökválasztás, amelynek kampányában a két jelölt versengve tett gesztusokat a nemzetközi feszültségek élezésében érdekelt gazdasági és politikai lobbicsoportoknak, főként az egypólusú világrend legfőbb kihívóinak tekintett Kínát és Oroszországot, emellett Iránt véve célkeresztbe. (...)

A pőre gazdasági érdek még világosabban kitetszik abból, hogy az Egyesült Államok hasonló támadásokat intézett szövetségeseivel szemben is, aminek a vámháború mellett a szankciópolitika vált fő eszközévé, akadályozva az Európai Unió Kínával, Oroszországgal és Iránnal folytatott gazdasági együttműködését.

Az amerikai kormány gazdasági és nemzetközi pénzügyi erőfölényével visszaélve – a Huawei »pártirányítása«, orosz energiafüggőség, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus állítólagos megmérgezése, a bizonyítatlan iráni atomfegyverkezés – próbálta ellehetetleníteni az Európai Unió keleti gazdasági kapcsolatait. Az iráni atomalku egyoldalú felmondása, de különösen az Északi Áramlat 2 gázvezeték építőivel szemben alkalmazott gazdasági szankciók az Európai Unió nyílt ellenállását váltották ki. Heiko Maas német külügyminiszter szerint »Az európai energetikai politikát Európában alkotjuk meg, nem Washingtonban«. (...)

Magyarországon a kormány a kockázatokkal terhes külső környezetben, időnként komoly konfliktusokat vállalva sikeresen tudta képviselni stratégiai céljait: migráció helyett aktív demográfiai és családpolitika, segély helyett munka, hozzá lojális gazdasági és szellemi-kulturális hátország építése, nemzetegyesítő politika. A csok, a babaváró hitel már rövidtávon szerény születésszám-növekedést hozott. A családfilozófiáját érintő ideológiai kihívásokra (»Meseország mindenkié«, uniós LMBTQ-stratégia) a kormánytöbbség alaptörvényi szintű választ adott: »az apa férfi, az anya nő«. A járvány okozta gazdasági krízis ellenére a foglalkoztatottság majdnem szinten maradt, a közmunkások száma lassan csökken, a Vecsei Miklós felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos fémjelezte jelenlét programok rendszerbe szerveződve folynak.”

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Agnieszka
2021. január 04. 10:45
Mindig szerettem Krómert olvasni. Most is. A józan értelem hangja.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!