Ne féljetek a meséktől! – A nagy port kavart „Meseország mindenkié” c. könyv kapcsán

2020. október 05. 18:56

Bizony több tízezer mese szól a szegényekről, az elesettekről, árvákról.

2020. október 05. 18:56
Szalóki Ági
Képmás.hu

„Az elmúlt napokban egyre-másra szólaltak meg televízióban (M5 »Ez itt a kérdés« szeptember 29-i adás) és internetes felületeken zenészek, pszichológusok, LMBTQ-közösségek képviselői, akik azt hangsúlyozzák, hogy a »Meseország mindenkié« azért nóvum a mesék világában, mert e könyvnek köszönhetően megjelenhetnek végre a mesében eddig teret nem kapott szereplők: homoszexuálisok, transzneműek, romák, fogyatékkal élők, szegények, árvák, egyszóval olyanok, akik társadalmunkban a kisebbséghez tartoznak, vagy kiszolgáltatottságuk miatt periférián élnek. Vajon azok, akik ezt mondják, mennyire ismerik a népmesék, magyar és más népek meséinek világát, mennyire a bibliai történeteket és a Grimm-meséket, a XX. századi magyar meseirodalmat és a mesék működését, morfológiáját? Úgy tűnik, semennyire.

Boldizsár Ildikó etnográfus, mesekutató, meseterapeuta, író és egy sor kiváló hazai meseterapeuta főként magyar népmesékkel, más népek meséivel és Grimm-mesékkel gyógyít. Nem véletlenül. A világra nyitott, hiperszenzibilis, törékeny, fizikai és mentális fejlődésben lévő 3–10 éves gyerekeknek, az útkereső vagy problémával küzdő felnőtteknek mit is adhatunk gyógyírként, mint évszázadok során tökéletesre csiszoltat, értékes esszenciát?

A terapeuta sok tíz- és százezer mese közül választhat gyógyító mesét aszerint, hogy mi a gyógyítandó sebe. Az emberi élet valamennyi nagy kérdésére válaszolnak a mesék.

A jó és rossz folytonos harca, a születés és halál misztériuma, az ember helye és szerepe a világban, a szegények, árvák és elnyomottak sorsa, a küzdelem és hit ereje, az emberi élet különböző nagy szakaszainak, sorsfordulóinak tárgyalása a bölcsőtől a felnőtté váláson és párválasztáson át a koporsóig, a barátság és a segítőtársak szerepe, a szülőkhöz való viszonyulás, az erények és emberi hibák tárháza benne van a mesékben.

Erős alapot építünk, ha házat építünk. Ha gyereket nevelünk, ezerszer erősebbet. Egy összedőlt ház ugyanis könnyebben felépíthető, mint az összetört, beteg emberi lélek, könnyebben, mint ahogyan visszaépíthető az elvesztett hit és eltemetett vagy gyenge önbizalom. A gyereket nevelő szülő vagy pedagógus is alapokat épít a gyermekben. Alapformákkal, alapszínekkel, egyszerű szavakkal és mondatokkal, az alap ellentétpárok megismertetésével kezdi, az öl közelségétől és a testséma kialakulásától az egyre tágasabb fizikai és szellemi tér felé terelve, az alapismeretektől a világ komplex megismeréséig vezetgeti a nevelő szerető figyelemmel és gondoskodással a gyereket újszülöttkortól a felnőttkorig.

Erős alapok, biztonságot adó keretek nélkül, erősen bevésett alapismeret nélkül az átmenetek, árnyalatok, kivételek a gyereket bizonytalanná teszik, rombolják. Esélye sincs biztos alapokra szert tenni, ha alapvető értékek, alapfogalmak helyett vagy mellett idejekorán azok árnyalatait is meg akarjuk ismertetni, értetni a gyerekekkel.

Ha a Földön élő 7,8 milliárd ember legalább 90% -a heteroszexuális, a gyerek alapismerete, kiindulópontja ez kell legyen. Jó ideig tart az is, mire tudatosul a gyerekben, hogy fiú vagy lány. Ehhez a tudáshoz szerzi később tapasztalatait saját vonzalmáról, és további ismereteit arról a kisebbségről, amely az LMBTQ közösséghez tartozik. A nagy egység felől közelítünk tehát a részletek, így az LMBTQ közösség felé is. Adjunk több időt a gyerekeknek! Engedjük, hogy a többségi társadalmat, az alapértékeket, az alapokat megismerjék! A részletek és árnyalatok megismerése történjen abban az életszakaszban, amikor a gyerekben saját identitása már várhatóan kialakult, alaptudása megerősödött, tehát 10–14 éves korban.

A »Meseország mindenkié« mesekönyvet védő és hirdető Háttér Társaság ügyvivője, Dombos Tamás azt állította az M5 fent említett műsorában, hogy romákról, fogyatékkal élőkről, szegényekről, árvákról, homoszexuálisokról nem hallhattunk eddig a mesékben.

A meséket nem ismerő, de mesékről nyilatkozó Dombos Tamás közgazdász, szociológus, antropológusnak üzenem:

Bizony több tízezer mese szól a szegényekről, az elesettekről, árvákról. Egy teljes nap sem lenne elegendő felsorolni, hány magyar népmese kezdődik így: »Volt a világon egy szegény ember. Annyi gyereke volt, mint a rosta lika, még eggyel több.” „Élt egyszer egy szegény asszony.« A népmesék a paraszti hagyományban szálltak apáról-fiúra. Abban a világban, amelyben az emberek évezredeken át a természethez közel, a természettel összhangban éltek a Kárpát-medencétől az indiai falvakon át Afrikáig, az indiánok földjétől Anatólián át Japánig. Szegény, puritán, de tisztes életet élő emberek közösségeiben szóltak ezek a mesék. A szegény emberek, azaz a többség világát, hitét, világképét tükrözték, számukra tanítás, gyógyír, szórakoztatás volt a mese. Róluk, nekik szólt. Aki ezt nem tudja, legalább egy népmesekötetet olvasson el! Csak egyet a több ezerből!”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 156 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
toef36
2020. október 06. 19:30
Egy közgazdásztól manapság nem várható el a szépirodalom ismerete. Döntő többségükben szakbarbárok, tisztelet a kivételeknek... A szégyen az, ha valaki antropológusként zavaros nézeteket vall. Tetszik, nem tetszik, a homoszexualitás HORDOZÓINAK ÉLETVITELE, életfelfogása ( AKÁR FÉRFI, AKÁR NŐ ESETÉBEN) - ellentétes a természet akaptörvényeivel, mondhatnánk, a természet SELEJTJEI - akkor is, ha nem tehetnek róla... AZ EMBERI LÉT génstruktúrája a természetes szaporodás struktúrája ÉS TÖRVÉNYE... Ezt bizonyítja az emberi világ története...
wrfri
2020. október 06. 15:50
Lemaradtam, ez miért téma? A járvány elszabadulásával és a gazdaság alulbecsült bedőlésével azt hiszem vannak fontosabb dolgok amiken felhúzzuk magunk, nem?
polnemkor
2020. október 06. 13:59
Ugyanehhez a témához egy másik jó írás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/pecsi-rita-jo-es-rossz-meseben-avagy-megtalalni-rendet-zurzavarban
istvanpeter
2020. október 06. 12:23
Itten nincs mese, a gyermek a legnagyobb kincsünk, akit minden eszközzel védeni kell.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!