Tavaly nyáron adta ki a japán kormányzat azt az átfogó stratégiát, amelyben 2030-ig terjedően négy felhajtó erőt azonosított be, mint stratégiai irányt. Ami érdekes, hogy ezek a felhajtóerők kísértetiesen egybeesnek a magyar kormányzat eddigi és kiemelt fontosságú lépéseivel és céljaival. Elemzésünkben bemutatjuk a párhuzamot a magyar és a japán stratégiai irányok között.
Lovászy László írása a Makronómon.
Japánt 1854-ben arra kényszerítette az Egyesült Államok, hogy „megnyissa” a kapuit, miután Matthew Perry kapitány a hadihajóival „meggyőzte” Japánt és a kanagawai egyezményben vállalta az ország, hogy az amerikaiak szabadon behajózhatnak Hakodate és Simoda kikötőibe. Ezt követően
Az amerikaiakat követték az európaiak, így az angolok, az oroszok, és a franciák. Ez a fejlemény az ősi tradíciókkal és Krisztus előtt 660-tól datálódó császári házzal rendelkező ország szuverenitása tekintetében kapitulációt jelentett egy alig 80 esztendős ország előtt.
A japánok közel két évtized után, 1871-től elkezdtek delegációkat küldeni az USA-ba, majd Európába, hogy felmérjék a nyugati civilizáció vívmányait. Az Iwakura Tomomi japán főminiszterről elnevezett misszió San Franciscóban kezdte meg a körútját, majd Chicago érintésével Washingtonba látogatott. Ezt követően Londonba, Párizsba, Brüsszelbe, Stockholmba, Rómába és Bécsbe is eljutottak. Elsősorban a nyugati ipar, a közéleti kérdésekről és intézményekről, valamint az oktatási intézményekről akartak minél többet megtudni, mindent aprólékosan feljegyezve, elemezve.
A japán delegáció bécsi tartózkodása során a magyar-osztrák kiegyezés után pár évvel, azaz 1873-ban találkoztak először a magyarokkal.
A hazaküldött jelentéseikben lényegében magukhoz hasonlítottak minket, magyarokat, megjegyezve „ázsiai jellegünket” és az akkori elmaradottságunkat, ami hasonlított az övékhez.
Aztán a japánok hazamentek, majd ezt követően az ország a 20. század elejére meghatározó katonai (és politikai) szereplővé nőtte ki magát, aminek aztán két atombomba vetett véget Hirosimában és Nagaszakiban 1945-ben, újfent az amerikai fegyveres erőknek köszönhetően. Ekkor is újra felálltak, de ezt a történetet talán már jobban ismerhetjük, hiszen az ázsiai gazdasági csoda mintapéldájává vált az ország úgy, hogy már 1975-ben Japán is az alapítója volt a Hatok Csoportjának (G6), amely a leggazdagabb ipari országok vezetőit tömörítő informális fórum volt Japán, Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok részvételével. (Japán az első és mindmáig egyetlen ázsiai országként vesz részt a mostani G7-ek asztalánál.) Az 1980-as évekre meghatározó szereplője lett a világnak Japán, most már elsősorban gazdasági értelemben.
Akik foglalkoznak Japánnal, azok számára nyilvánvaló az, hogy Japán úgy tanul(t) a világtól, hogy valójában oktatja azt: mindenki azt hiszi, hogy az ország pusztán másol, de valójában nem azt teszi, hanem újra definiálja mindazt, amit másolandónak tart.
nem feladva a hagyományait és önazonosságát. Mindezt úgy, hogy közben a világ legfejlettebb és egyre inkább robotközpontú gazdaságát építette fel, miközben a legegészségesebb nemzetek közé tartoznak, vezetve a legoptimálisabb testsúllyal rendelkezők országát.
Talán ez a legnagyobb tanulsága Japán elmúlt bő két évszázadának és pontosan ez az, amivel egy viszonylag fejletlen és mezőgazdasági országból a G7-ek vezető ipari hatalmává válhatott. Nem véletlen az sem, hogy a geopolitika ikonikus szerzője, Samuel Huntington híres művében (A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása) külön civilizációként azonosította Japánt, elhatárolva az országot az ázsiai konfucianizmustól. Lényegében egyetlen ország testesít meg egy önálló emberi civilizációt – ez egy rendkívül figyelemreméltóan egyedülálló teljesítmény a jelenlegi világunkban.
Japán ugyanakkor a 2010-es években ismét fordulóponthoz és talán egy újabb korszakváltáshoz érkezett, hiszen olyan új folyamatok bontakoztak ki (drámaian csökkenő születésszám és eltartottsági ráta változása, külső migrációs nyomás erősödése, súlyosbodó nyersanyagfüggőség és energiafüggőség, járműipari átalakulás, vakcinahiány, stb.), amelyekre az eddigi válaszok már nem megfelelőek és elegendőek. Ráadásul a koronavírus-járvány is újra definiált számos aspektust az élet minden területén, amelyek már újszerű válaszokat igényelnek, különösen a robotizáció és automatizáció terén. Mint ahogy hazánk is 2010 óta a saját útját járja, ami szakítást jelentett a korábbi, a szolgai másoláson alapuló társadalom- és gazdaságpolitikával.
Tavaly nyáron adta ki a japán kormányzat azt az átfogó stratégiát, (Four Driving Forces that Open the Way to the Future of Japan), amelyben 2030-ig terjedően négy felhajtó erőt azonosított be, mint stratégiai irányt. Ami érdekes, hogy
– némi eltéréssel, de a civilizációs távolságot látva, ez talán mégsem teljesen meglepő. A négy megjelölt stratégiai cél: zöld társadalom megvalósítása, digitalizáció felgyorsítása, helyi közösségek és a vidék újjáélesztése, valamint csökkenő születésszám megállítása, megfordítása.
Ha megnézzük a részleteket, akkor azt látjuk, hogy a dekarbonizáció során Japánban – a fukusimai baleset után – újra előtérbe kerül az atomenergia támogatása – hasonlóan hazánkhoz. Ebben nemcsak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő elérése a hasonlóság, de Japán az állami szektor irányítása mellett képzeli el a megújuló energia terén történő előrelépést is. Ez nálunk sem mehet másként és az atomenergia is csak állami kézben működtethető kiszámíthatóan és biztonságosan.
A digitális infrastruktúra fejlesztése során minőségi oktatás megvalósítását tűzték ki célul a digitális világ innovációit felhasználva. Ez nemcsak Japánban, hanem nálunk is kiemelt cél – látjuk a hazai mobilpenetráció magas fokát, illetve a nagysebességű vezetékes internethálózat országos szintű kiépítettségét, vagy a napokban kiosztásra kerülő, 600 ezernél is több laptopból álló iskolai digitalizációs programot. A fiatal kutatók támogatása a doktori képzésben, kutatók kezdő vállalkozókként (start-up) való támogatása Japánban kiemelt cél lesz – mint ahogy hazánkban több mint 50 ezer K+F munkahely jött létre a koronavírus járvány alatt.
Továbbá Japánban a termelékenység javításán dolgozó hazai cégek kiemelt támogatása is prioritás, úgymint a méretaránybővítés, helyi fenntartható fejlődés támogatása, közösségek és a kkv-k ismertségének növelése és a tisztességes, hazai alvállalkozói ügyletek népszerűsítése. Nálunk is hasonló folyamatok zajlanak: adóemelések helyett a pénztárgépek révén a gazdaság kifehérítése, valamint a hazai kkv-k támogatása: az uniós források 60 százaléka a gazdaságba került átirányításra. A koronavírus-járvány alatt 1000 milliárd forint beruházástámogatási programot hirdetett meg a kormány a hazai kkv-k számára, míg az újrainduláshoz további több mint 500 milliárdot biztosítottak a digitalizációt, az automatizációt, a jövő technológiáinak beszerzését és az energiahatékonyságot támogatva.
Sőt, az eredmények szerint a hazai kkv szektor termelékenysége is nagyot javult: 2010 és 2020 között közel 40 százalékkal bővült, míg az EU-ban átlagosan csak 8 százalékkal. Összességében ezért is lehetett hazánkban a gazdasági növekedés is 7 százalék felett tavaly, az EU élmezőnyébe röpítve az országot.
Kiemelt cél az ázsiai országban a termelési bázis biztosítása – ideértve a gyógyszeripart – és megerősítése, illetve a közvetlen külföldi befektetések ösztönzése – ezek mind nálunk is priortást kapnak, úgymint a hazai ipari tevékenység fejlesztése, hiszen
Nem véletlen, hogy a rangos Site Selection magazin Global Best to Invest 2020 jelentése alapján már harmadik éve hazánk a TOP10-be is bekerült az ajánlott befektetési célországok között. A debreceni vakcinagyár is épülés alatt áll: több mint 20 millió vakcina előállítására lesz képes az üzem évente.
Talán a legérdekesebb fejlesztési irány és prioritás Japánban a vidéki területekre történő költözés támogatása, az urbanizáció csökkentése és a városokból történő hazaköltözés érdekében, illetve a turizmus, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat, a sport és kultúra, a művészetek együttes, kiemelt támogatása. Mint ismeretes, 2011 óta közel összesen 930 milliárd forint került a hazai sportegyesületekhez és szakszövetségekhez a nyereséget termelő vállalkozások adójából, idén a tavalyival megegyező mértékű, bő 125 milliárd forint várható ugyanezen támogatásokra. 2010 óta több mint 100 kulturális beruházásról született döntés, melyek várható bruttó összértéke csaknem 890 milliárd forint, amivel
A vidékfejlesztés kapcsán pedig hazánkban 2023-tól az új uniós költségvetési ciklusban a korábbi 17,5 százalékkal szemben már 80 százalékos társfinanszírozással egészíti ki a kormány az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat. Különösen szembetűnő lesz a vidékfejlesztési támogatások bővülése, mivel a 2021-2027 között felhasználható, 4300-4400 milliárdos teljes összeg jóval meghaladja a 2014-2020-as ciklusban elköltött 1300 milliárd forintot, amely alapján a vidéki Magyarország rég nem látott, megismételhetetlen fejlődési pályára állhat.
Ami pedig a csökkenő születésszámot illeti, a házasságkötés és gyermekvállalás támogatása, a gyereknevelés megkönnyítése (óvodaépítés), illetve olyan társadalmi környezet megteremtése, amely garantálja a gyermek biztonságát, kiemelten a gyermekbántalmazás elleni, illetve a gyermekvédelem erősítését jelentős intézkedések meghozatalával Japán is a jövőbe tekint.
Lehet, hogy most mi küldhetnénk Japánba egy tudományos delegációt többet tanulni az újabb, sokak szerint 4. ipari forradalomról, a magas várható és sok egészségben eltöltött életévről, valamint az oktatási intézményekről, ha már egy sor kérdésben hasonlóan gondolkodunk – és most mi tarthatjuk fontosnak az „ázsiai jellegünk” értékes örökségét? Ez már csak azért is indokolt lehet, mert elvégre Japán a legnagyobb ázsiai befektetők közé tartozik hazánkban és az ázsiai országok közül pont Japánnal folytatjuk a legnagyobb kereskedelmi forgalmat.
Borítókép: MTI/EPA/Majama Kimimasza
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Egy négygólos vereség is belefért volna a mieinknek, de a lányok biztosra mentek, és magabiztosan selejtezőcsoportjukat megnyerve biztosították részvételüket a párizsi játékokon.
37-28-ra legyőzte Japánt a debreceni olimpiai selejtezőtorna utolsó mérkőzésén a magyar női kézilabda-válogatott, így kvótát szerzett.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Varga Judit drámai kiáltása: „Engedj el!!” Magyar Péter: „Az egész kormányt megbuktatom, ez lesz az évszázad válása, az ország botránya!”
Elképesztő felvételt mutattak be az oroszok.
