Magyarország növelte a legnagyobb mértékben az egy hallgatóra jutó oktatási költéseit 2012 és 2018 között (az alaptól egészen a felsőoktatásig).
Az OECD friss, 2021-es oktatási jelentéséből kiderül: az egy diákra jutó teljes állami költés 6 százalékkal nőtt, amit megközelíteni sem tudott érdemben egy fejlett gazdaság sem. Az OECD országok átlagos növekményének több mint háromszorosát teszi ki a magyar ütem. Magyarország a visegrádi országok között is a legelső, de jelzi régiónk felzárkózási törekvését, hogy a költési rangsor elején találhatók a V4-es országok. A hat év alatt az oktatási kiadás csökkent Litvániában, Japánban, Portugáliában, Finnországban és Görögországban is.
Az egy főre jutó oktatási költést persze meghatározzák a demográfiai folyamatok is, hiszen némileg csökkent a diákok száma az évek alatt. Ha azonban ezt a hatást kiszűrjük, akkor is az látszik, hogy a teljes oktatási költés gyors ütemben nőtt, ekkor hazánk Izland és Törökország után a harmadik helyet foglalja el.
Természetesen mindez a gyors felzárkózási folyamatra mutat rá, amire szükség is van, hiszen Magyarország az oktatási költés szintjében elmarad a legfejlettebb országoktól, de ha ilyen ütemben költ egyre többet oktatásra, akkor jó eséllyel zárkózik fel. 2018-ban hazánk a GDP-je közel 4 százalékát költötte oktatási intézményekre, míg az OECD átlag ennél némileg magasabb, 5 százalék körüli volt.
Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy nem minden a költés nagysága: sok pénzt is el lehet költeni kevésbé hatékonyan és kevesebb pénzből is lehet szép eredményeket elérni.
A hazai oktatás jelenleg minőségileg és „mennyiségileg” is új lábakra áll: az egyetemek működési modellje teljesen megújul, de ehhez az elmúlt több mint fél évezred legnagyobb magyar felsőoktatási pénzcunamija érkezik.
„Nemcsak a GDP-arányos kutatásfejlesztési számok növekednek folyamatosan, hanem a felsőoktatási főösszegek is megduplázódtak 2014-hez képest. 2022-re pedig még nagyobb ugrás lesz. Zajlik a magyar felsőoktatás valaha volt legnagyobb átalakítása. 2700 milliárdot említettek a magyar egyetemek fejlesztési igényként, és a kormány célja, hogy ezt megadja nekik. Sosem költöttünk még ekkora összegeket felsőoktatásra. 2021-ben várhatóan a GDP 1,16 százalékát fordítja a kormány az egyetemekre, míg az EU államok átlaga 0,8 százalék. Megfogadtuk Matolcsy elnök úr tanácsát, minden korábbinál többet fektetünk a magyar agyakba” – ecsetelte Palkovics László innovációs miniszter a Makronómnak.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Ez most egy évtizednyi „Willkommenskultur” gyakorlati eredménye a német oktatási rendszerben. Schaffen sie das?
Hetven gyerek panaszkodott rosszullétre.
„Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence.
Andrij Lunyin parádézott.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
Valószínűleg a közelmúltban készült a felvétel.
