Hogyan látják a világot a fiatal konzervatívok? Megjelent az új Kommentár!

Megjelent a Kommentár konzervatív folyóirat legújabb száma, melynek témája ezúttal az ifjúkonzervatívok. Balázs Géza nyelvész öt pontban írt a magyar nyelvstratégia fontosságáról. „A világ a mi képzetünk, tartják egyes filozófusok. Az ember mint személyiség a fogalmak s a fogalmakat tükröző, megvalósító szavak révén létezik. A nyelv segítségével értelmezi a világot és önmagát. Ezért a nyelvi kultúra sérülése a létezés, az önmegélés, a személyiség beszűkülését hozza magával.” 

Fekete Balázs jogász Tellér Gyulának írt nekrológot. „Tellér Gyula halála korszakhatár. (...) Végiggondolni is kihívás, micsoda történelmi tapasztalat egyesülhet egy ilyen életpályában” – írja a szerző. Fabó Edit történész a kiegyezés utáni magyar politikai stratégiákról írt. „Az 1867-es kiegyezéssel lehetővé vált az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot is kiváltó polgári átalakulás kiteljesedése a társadalomban, az állami, a gazdasági és a kulturális életben egyaránt.” Lakatos Dorina történész az ÁVH-ban betöltött női szerepektől közölt értekezést. Meglátása szerint „A kommunista államvédelemben szerepet vállaló nők sorsa, személye nagyrészt feltáratlan, így a történelem számára az említett nők láthatatlanok maradtak, akárcsak a nyilasmozgalom női résztvevői. Ennek oka abban keresendő, hogy a különböző politikai intézmények gyakran észrevehetetlenné teszik a bennük dolgozó nőket.” 

Kovács Flóra  irodalomtörténész Hankiss Ágnes munkásságát tekintette át. „Ha Hankiss Ágnes munkáira tekintünk, akkor viszonylag egyértelműen kijelenthetjük, hogy a szerző nagyon jó érzékkel tapintott rá a történelem interpretációtól függő voltára. Ennek ellenére vagy esetleg éppen ebből adódóan, újra és újra nekifogott, időnként személyre koncentráltan, időnként pedig elméleti síkon megnyilatkozni a múltról vagy annak egy adott szegmenséről”, olvasható a folyóiratban. 

Biró András elemző a független Európa képéről írt az európai stratégiai autonómia lehetőségein belül. A szöveg – Schöpflin György definíciója alapján – Európa alatt az Európai Unió politikai közösségét érti, és érvel a tudatos és végiggondolt drasztikus európai paradigmaváltás mellett. Czopf Áron történész írásában kifejti, miért kell fiatalnak lennie egy kultúrának, de kritikáját is megfogalmazza, miszerint 

Az ipari forradalom csak tömeges szolgaságot hozott, ezért rá kell találnunk azon kérdésekre, melyek ébren tartják a sors eszméjét posztindusztriális társadalmunkban.

Flick László politológus a teremtő konzervatív hagyományról szóló írásában az elméleti és gyakorlati konzervativizmusról, a józan ész védelméről és a személytelen felelősség koráról ír.

Halkó Petra közgazdász a megújulás forradalmáról fejti ki gondolatait a huszadik században. Mint megállapítja, 

ezért döntő nemzetgazdasági jelentőségű az autonómia. A tudatos nemzetállami léthez viszont illő kulturális stratégia is kell.

Jancsó András politológus a metafizika világába kalauzolja az olvasót, ahol a Feltétlenre alapozott végső megalapozottságot keresi. A szerző szellemi készenlétet hirdet, hiszen rehabilitálni kell a metafizikai gondolkodást, Veszprémy László Bernát történész, lapunk munkatársa pedig egy ismeretlen koncepciós per történetét mutatja be.

Kohán Mátyás újságíró, lapunk munkatársa demográfiaálló konzervativizmusról írt, hiszen az egyén mikroszintjén kell összekapcsolni az értékeket és érdekeket, Lisztóczki Péter pedig a regionális konzervativizmus lényegét mutatja be.

Kosztur András történész a Nyugat alkonyáról és az eurázsiai forradalomról írt, míg Leimeiszter Barnabás újságíró tíz gondolatot osztott meg Dominique Venner emlékére.

Békés Márton történész, főszerkesztő a magyar ifjúkonzervativizmus száz évét (1839-1945) mutatja be írásában, hiszen 

A 21. századból visszatekintve jól látszik, hogy egy olyan egységes, százéves gondolati örökség húzódik az 1830-as évek utolsó harmadától egészen a Bethlen-korszakig, amely szerves fejlődés – áthagyományozódás és továbbfejlesztés – révén egyre többrétegűbb, ugyanakkor koherensebb lett” – fejti ki a történész. 

Pető Zoltán politikatudós a weimari Németország Jungkoservativ-csoportjáról, Fábián István a konzervatív fiatalságról írt. Hidvégi Áron és Hortay Olivér elemzők írásának központjában a megélhetés és a háború, a békepárti lakosság és a háborúpárti elit áll, míg Pulay-Nikitits András mérnök Koszovó destabilizációjáról írt cikket. Ezen felül recenziók olvashatók Molnár Attila Károly, Heil Kristóf, Peti Bernadett, Cs. Kiss Lajos, Bartha Ákos, Fekete Rajmund és Balázs Géza könyveiről. 

Fotó: Facebook, a Kommentár hivatalos oldala