Kárpátalját, ahogy Ukrajna egészét, a mindennapok szintjén és az államműködés mélységeiben is átszövi a korrupció. Minden és mindenki megvehető.
A múlt hétvégén Kárpátaljára vezetett utam: Beregszász és Munkács városában járhattam, és érintettem a lembergi határszélt is. A térség arculata nem sokat változott tavaly óta, ám az életfeltételek egy leheletnyivel mégiscsak javultak. Múlt évben zseblámpával botorkálhattunk a boltokban, az iskolák üresen kongtak, és Beregszász hosszú órákra fény és fűtés nélkül maradt minden nap.
Ezt is ajánljuk a témában
Hol van fűtés, világítás és áram, hol nincs az ukrajnai háború folyományaként bizonytalanságba és sötétségbe borult Kárpátalján. A közösség azonban él és élni akar. Riportunk a kismagyar határ túloldaláról!
Jelenleg az alapvető szolgáltatásokban legalább nem szenvednek hiányt az ott élők, ám az utak borzalmas állapota, a bezárt üzletek és elnéptelenedett családi házak tanúskodnak az elhúzódó háborúról.
A szebb napokat megélt munkácsi vár a Turul-szobortól megfosztva, lefejezve áll.
Távolabbról szemlélve pedig a magyar lakosság tömbszerűen csak a Bereg-vidékén van jelen (itt az MCC több száz fős beregszászi közössége továbbra is él), a távolabbi régiók mélyszórvánnyá váltak.
Magasságok és mélységek kettőssége Kárpátalja: a remény és a reménytelenség egymásmellettisége. Ugyanez igaz a kijevi kisebbségpolitikára, közeledés és távolodás dinamikája határozza meg az elmúlt éveket: a nemzetiségi kártya gátlástalan kijátszása, majd erőn felüli gesztusnak beállított gyenge engedmények. Megalkotnak egy végletekig soviniszta nyelvtörvényt, majd egyértelműen a külpolitikai játszma részeként mégis módosítják, hogy megmaradjanak a magyar nyelven való tanulás legalapvetőbb feltételei. Jótékony elnézéssel viszonyulnak a magyarellenes Baloha-klánt ámokfutására, majd visszahelyezik a kétszer meghurcolt iskolaigazgatót a megtépázott magyar intézmény élére.
Zelenszkij a választási kampányban felbukkan Kárpátalján, változással hiteget, majd Budapest ellen fordul retorikájában.
E kettősségek között kell józan külpolitikával utat találni. E dinamikák tehát óvatosságra és megfontoltságra intenek. Így
amikor Ukrajna uniós tagságáról álmodunk merészet, akkor annak a 100-120 ezres magyar közösségnek a sorsáról is gondolkodunk,
melynek tagjai jelenleg is a szülőföldjükön élnek. Ők és az a néhány tízezer, Kárpátaljáról elmenekült magyar, akik jobb időben visszatérnének a hazájukba, törékennyé tesznek minden diplomáciai lépést.
Így bármilyen uniós törekvés támogatása csak a magyarság jövőjét szem előtt tartva merülhet fel egyáltalán.
Nem szabad elfeledni, hogy Kárpátalját, ahogy Ukrajna egészét, a mindennapok szintjén és az államműködés mélységeiben is átszövi a korrupció. Minden és mindenki megvehető,
a politikai elit végletes romlottsága és pénzéhsége a háború alatt tovább mélyült.
Ezért bármennyire is távolinak tűnik Ukrajna uniós csatlakozása – a vágyvezérelt gondolkodáson és a politikai szólamokon túl egyelőre az alapvető gazdasági és jogharmonizációs feltételek is hiányoznak – a külpolitikai együttállás most lehetővé teszi az érdekérvényesítést.
A háborús gépezet lassan kifulladni látszik, az államközi viszonyokat elkerülhetetlenül konszolidálni kell.
Az újraformálódó geopolitikai helyzetkép egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy Ukrajna újrafogalmazza a magyar kisebbséggel kapcsolatos politikáját. Hogy értékként, és ne olcsó politikai hecckampányok eszközeként tekintsen a magyar közösségre.
És a történelmi helyzet esélyt ad nekünk arra, hogy továbbra is életképes magyar közösség élhessen Kárpátalján.
(Nyitókép: Fotó: MTI/EPA)
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor az uniós csúcs szünetében közölte: Magyarország nem módosítja az álláspontját, a többiek menjenek a maguk útján.
Ezt is ajánljuk a témában
A hozzászólók többsége szinte könyörög a magyar miniszterelnökhöz kitartásért, kicsike „gall faluként” minősítve Magyarországot. De azért vannak kőkemény kritikusok is. Francesca Rivafinoli írása.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az amerikai hadiipar is jól jár: minden eszközt ők gyárthatnak le.
A francia elnök síkra szállt Európa energia-autonómiája és az atomerőművek építése mellett.
Csaknem 600 millió eurót adnak az ukránoknak. Csak úgy.
Hogyan szavazunk júniusban? Miről szól ez az egész? Összeszedtük, mit érdemes tudni a 2024-es az EP-választásról.
„Vége van ennek a korszaknak” – kemény szavakkal vázolta fel Európa jövőjéről alkotott elképzeléseit a francia elnök.
Larry Johnson egyértelműen utalt arra, hogy az Egyesült Államok áll a robbanás mögött, bár bizonyítékokat nem tudott felmutatni.
A lengyel külügyminiszter szerint az ukrajnai háború agresszorával szemben keménynek kell lenni.
