Egymást követő napokon szenvedett dróntámadást az orosz főváros Manhattanje, a Moszkva-City üzleti negyed: július 30-án, majd augusztus 1-jén is beszakították egy-egy felhőkarcoló üvegfalát a drónok. Az egyik érintett épület az úgynevezett „IQ-negyed” volt, melyben az orosz gazdaságfejlesztési, a digitalizációs, valamint az ipari és kereskedelmi minisztérium irodái találhatók, a minisztériumok munkatársai home office-ba kényszerültek.
Ezek pedig nem az első dróntámadások az országban – a BBC összesítése szerint az orosz média ebben az évben eddig 120 dróntámadásról számolt be Oroszország területén és az orosz megszállás alatt álló területeken. A célpontok jellemzően katonai objektumok, lőszerraktárak, üzemanyagtárolók voltak a Brjanszki és a Belgorodi területeken, emellett sok dróntámadást kapott a Krím-félsziget, és szép számmal hullott az áldás Moszkvára is. A vnukovói nemzetközi repülőteret az elmúlt hónapban rövidebb időszakokra háromszor is le kellett zárni a drónok miatt.
„Az ukrán drónok az elmúlt időszakban egyre hatékonyabban jutnak át az orosz védelmen és tesznek meg akár 400-500 km-t a cél felé” – értékel a Facebookon Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, aki szerint „így az orosz vezetésnek
egyre nehezebb lesz eladni az időben és térben korlátozott módon, valahol Oroszország határain kívül zajló »különleges katonai művelet« narratíváját”.
Az ukránok tagadnak, de azért gyártanak drónt
Ukrajna soha nem vállalta a felelősséget egyetlen oroszországi dróntámadásért sem, ugyanakkor a nyugati sajtó és a nyugati elemzők is egyértelműen „ukrán drónokról” beszélnek – a dróntámadások és Ukrajna közötti kapcsolat ugyanis olyan egyértelmű, hogy felesleges is tagadni. A New York Times július végi elemzésében a dróntámadásokat egyenesen „a másik ukrán ellentámadásként” emlegeti.
Volodimir Zelenszkij a támadások kapcsán a múlt hónap végén úgy fogalmazott: „A háború lépésenként visszatér Oroszország területére – szimbolikus központjaiba és katonai bázisaira, ez pedig egy elkerülhetetlen, természetes és teljesen igazságos folyamat”.
Zelenszkij szavai egy hónapok óta zajló ukrán drónprojektet tetőznek be:
a New York Times részletesen beszámol arról, hogy tavaly decemberben az ukrán katonai titkosszolgálat, a HUR (Holovne upravlinnya rozvidki, Hírszerzési Főigazgatóság) ukrán influencereket kezdett el megkeresni, hogy indítsanak adománygyűjtő kampányt. A cél: „egy drón, amely nagyon messzire tud repülni” – mondta az egyik érintett influencer, Ihor Lacsenkov a Times-nak.