„Konstruktív, építő jellegű döntésnek tartom” – így reagált Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója az Európai Bizottság döntésére. Kovács úgy véli, hogy szakmai, jogi, illetve technikai síkon is
belátható közelségbe került a megállapodás: nincsen már áthidalhatatlan ellentét.
Az európai uniós kutatási igazgató kiemelte: a magyar kormány 17 pontban „nagyon komoly, konkrét és fontos vállalásokat tett, ami közelebb vitte az álláspontokat egymáshoz”.
Hangsúlyozta továbbá, hogy jelentősen csökkent a kilátásba helyezett büntetés mértéke a korábban kiszivárgottakhoz képest. „Látni kell, hogy ez a 7,5 milliárd euró a felzárkóztatási forrás egyharmada. Ha a teljes magyar pénzügyi borítékot vesszük az előttünk álló évekre, akkor ez kevesebb mint 20 százalék” – hangsúlyozta. Mint kiemelte, a Bizottsági tisztségviselői értékelték a magyar kormány kompromisszumkészségét, a nyár eleje óta tartó intenzív egyeztetéssorozat pozitív, konstruktív mederben zajlott. „Optimista vagyok, ha a november 19-i határidőre a magyar kormány elfogadja a beígért jogszabályokat, akkor minden akadály elhárul” – szögezte le Kovács Attila.
Mindezek mellett Kovács kiemelte: a Bizottság mai döntése fontos üzenet az Európai Parlamentnek is. Az elmúlt időszakban ugyanis az EP születtek olyan dokumentumok, amelyek Magyarország vonatkozásában százszázalékos forráselvonást vizionáltak. És bár a Bizottság nem tudott teljes mértékben ellenállni a parlamenti nyomásgyakorlásnak, a mostani döntés ennél jóval kedvezőbb. Mindenesetre az Alapjogokért Központ projektvezetője szerint egyértelműen látszik, hogy
az Európai Parlament, pontosabban annak a balliberális, vagy szankciópárti többsége a hunyó ebben a hatalmi játékban,
ami most jogállamisági köntöst öltött”.
Kovács szerint az egész politikai játék középpontjában a szankciók állnak. Úgy véli, az Európai Parlament a szankciók mellett van, míg Magyarország jóval árnyaltabban látja ezt a helyzetet. Mindenesetre szomorú, hogy az EP „ilyen ideológiai dolgokkal foglalkozik, miközben az energia és az élelmiszer ára a csúcsokat ostromolja”.
Összességében Kovács Attila úgy látja, hogy
a Bizottság és Magyarország meg tud majd állapodni,
hozzátette ugyanakkor, hogy „persze ebbe a helyzetbe még a Parlament bekavarhat, én bízom benne, hogy győzni fog a józan ész, és hogy a Parlament nem fogja majd tudni ezt az álláspontját érvényesíteni”. Megjegyezte: jellemző, hogy a sajtótájékoztatót követően a „vérszagra gyűlt újságírók, akik azt várták, hogy itt kő kövön nem marad”, azt kérdezték, hogy ha ennyivel zárul a mostani eljárás, akkor mikor indul a következő Magyarország ellen.
„Egyértelmű, hogy a Parlament meg akarja osztani a Bizottságot és Magyarországot, egy olyan időszakban, amikor nyakunkon az orosz-ukrán háború. Mindenki a megosztásra figyel, ahelyett, hogy a lényegre koncentrálnánk”. Kovács úgy látja, az Európai Parlament veszélyes játékot űz.