A Politico értesülései szerint ráadásul egy tucatnyi demokrata elektor állt készen arra, hogy Mitt Romney-ra, volt republikánus elnökjelöltre, volt massachusetts-i kormányzóra szavazzon, de nem kaptak zöld utat a hallgató Clinton-stábtól, hiába kérdezgették vezető személyiségeket.
A Politico mérlege szerint tehát végül a leváltások és újraszavaztatások után két republikánus és négy demokrata elektor szavazott félre.
Így néz ki az elektori rendszer
Ugyan Donald Trump a novemberi amerikai elnökválasztás nyertese, akiről a napokban szavaz az elektori kollégium, ám Hillary Clintonra 2,8 millióval többen szavaztak: Trump majdnem 63 millió, Clinton majdnem 66 millió szavazatot kapott. Viszont mivel az amerikai választásoknál az számít, hogy ki nyer több államban, ezért mégis Trump a nyertes.
Ugyanis az adott állam elektorainak mind az ott nyertes jelöltre kell szavazniuk, a győztes mindent visz elve alapján. Az 538 tagú elektori testületben tehát Trumpra a hagyományok szerint 306, Clintonra 232 elektor kellett volna, hogy szavazzon.
Az elektorok pártjuk magas rangú képviselői. Az adott államot megnyerő párt helyi szervezete elküldi az elektorait egy előre meghatározott helyre, például az adott állam fővárosába, ahol leadják a szavazatukat, majd az összegyűjtött szavazatokat Washingtonba küldik. Ott a Kongresszus számolja meg a szavazatokat, és hirdeti ki a győztest. Ha nincs olyan jelölt, aki összegyűjtené a szükséges 270 szavazatot, akkor a törvényhozás dönt arról, ki lesz az elnök; jelen pillanatban a törvényhozás republikánus többségű.
Eddig 179 félreszavazó elektor volt a történelemben
A történelem folyamán az ideivel együtt eddig 179 lázadó elektor volt, ebből 71-en azonban azért szavaztak félre, mert a jelölt, akire szavazniuk kellett volna, idő közben elhunyt (1872, 1912). Két elektor egyáltalán nem szavazott senkire (1812, 2000), a maradék 106 pedig valaki másra adta szavazatát, mint kellett volna.