„A követ is megennétek, ha éhesek lennétek”

Az ukrán-orosz háború kirobbanása a kárpátaljai magyar közösség helyzetére is árnyékot vetett. A katonai behívók, a kényszersorozások mellett a hiánygazdaság, a légiriadók, az állandó áramszünet is rányomta a bélyeget a térségben élők mindennapjaira. A férfiak többsége ráadásul kénytelen volt elhagyni a hazáját, a becslések szerint negyedével csökkent a helyi magyarság lakosságszáma.

Bárdos István, a helyi közösség meghatározó szereplője, kárpátaljai pedagógus, cserkészvezető egy friss összeállításban arról beszélt, hogy nagyszülei is csak a háborútól óvták, ahogy nagyapja fogalmazott, fegyverzajban „a követ is megennétek, ha éhesek lennétek”.

Ahogy kifejti, a kárpátaljai magyarság nem készült a hadiállapotokra, és jelen helyzetben az összefogás, a segítségnyújtás a legfontosabb, ezért a magukra maradt öregeken igyekeznek munkatársaival segíteni. A közösség összekapaszkodása felülírja az etnikai viszonyokat, az alábbi összeállításban magyar diákok segítenek a Beregszászban élő, idős ukrán nyugdíjasokon. 

Ahogy egy megszólaló édesanya elmondja, az emberpróbáló körülmények ellenére a család összetartása segít a mindennapok túlélésében, és

Lapunk többször tudósított már a kárpátaljai magyarság sorsáról, legutóbb az MCC Janus Pannonius Programjának diákjait követtük adománygyűjtő útjukra.