Ha jól teljesítesz, senki sem azt nézi, hogy nő vagy – Judy Olian, a Quinnipiac Egyetem vezetője a Mandinernek

2019. június 16. 14:52

Bár nem ismerjük a jövőt, mégis fel tudjuk készíteni hallgatóinkat a jövő munkaerőpiaci kihívásaira – mondta el lapunknak a hazánkba látogató Judy Olian, a Quinnipiac Egyetem első női elnöke. A Mathias Corvinus Collegium és a Quinnipiac Egyetem hosszú évek óta ápol szakmai kapcsolatokat, így mi is találkoztunk a pályáját pszichológusként kezdő, később több amerikai egyetemen is vezető szerepet betöltő szakemberrel. Judy Oliannel arról is beszélgettünk, hogy lehet megtartani egy alumniközösséget, és milyen érzés női felsővezetőnek lenni.

2019. június 16. 14:52
Constantinovits Milán
Constantinovits Milán

Az amerikai egyetemi rendszer számos téren (fenntartók sokszínűsége, struktúra) különbözik a magyar felsőoktatási intézményektől. Mit kell tudnunk a Quinnipiac Egyetemről?

A Quinnipiac Egyetem egy connecticuti, magán finanszírozású egyetem, közel 10 ezer fős diáksággal, akik túlnyomórészt a campuson is élnek. Magyarországtól eltérően több különböző képzésterületnek is otthont ad az intézmény: üzleti, mérnöki, orvosi, ápolónői, jogi vagy kommunikációs karnak.

A jövő egyetemeként szoktuk definiálni magunkat,

ugyanis az oktatási szemléletünk fókuszában a jövő munkaerőpiacának lehetőségei és kihívásai állnak. Nyitott személetű intézmény vagyunk, folyamatosan reflektálunk a diákok igényeire. 

A jövőkutatók abban egyetértenek, hogy túl sokat nem tudunk a jövő munkahelyeiről, tíz-tizenöt éve például elképzelhetetlen lett volna, hogy valaki okostelefonokra programozzon játékokat. Hogy készíthet fel egy egyetem ezekre a kihívásokra?

Hallgatóinknál elsősorban szemléletmódot, gondolkodásmódot formálunk: fontosnak tartjuk, hogy rugalmas, elfogadó, az újdonságokra nyitott, kreatív diákokat neveljünk. Olyanokat, akik bárhol a világban megállhatják a helyüket, képesek globálisan gondolkodni, ugyanakkor kiemelten figyelnek a helyi közösségekre is, és visszatérítenek e közösségeknek abból, amit ők tanultak és tapasztaltak.

Ön az első női elnöke a Quinnipiac Egyetemnek. Mennyire nehéz női felsővezetőként érvényesülni? Magyarországon igen kevés női rektor áll az egyetemek élén.

Amerikában az egyetemek hozzávetőleg harminc százalékát vezeti női elnök. Mivel én sosem tekintettem nemi szempontból a karrieremre, ezért például azt is nehéz különválasztani, hogy a megválasztásomkor tapasztalt reakciók a nememnek szóltak-e, vagy annak, hogy közel három évtized után más személy vette át az elnöki feladatokat. Egészen biztos, hogy

sokakban élnek sztereotípiák a női vezetőkkel kapcsolatban,

például többet hezitálnak egy-egy döntésnél, ugyanakkor számos női vezetővel dolgozom, és azt tapasztalom, hogy ugyanannyira döntésképesek, mint férfi kollégáik. Talán többször használjuk a „mi” formulát az „én” helyett, de e különbség is inkább a társadalmi elvárásokra adott válasz, nem pedig a nemből vagy személyiségből fakadó viselkedésforma. Egyébként pedig ha jól teljesítesz, senki sem fog nemi szempontból kritizálni.

Egyetemi programjának lényeges eleme, hogy a hallgatókat későbbi karrierjük során is figyelemmel kísérik, illetve nagyon erős alumniközösség is jellemzi intézményüket. Hogy lehet a diplomázott hallgatókat megtartani az egyetem hatókörében?

Látni kell, hogy egy alumniközösség építése nem a diplomaosztás után kezdődik, hanem már az egyetemi évek alatt: a tudatos közösségépítés, a közös élmények hatására erős közösség jön létre a nálunk nagy hagyományokkal bíró diplomaátadó ünnepségig. Ezt követően pedig meg kell találni azokat a csatornákat, amik a kapcsolattartás kényelmes útjai lehetnek. Másrészt az egyetemünkre brandként tekintünk, és elég rosszul végeznénk a dolgunk, ha nem alakulna ki kötődés a diákokban e „márka” iránt. Végül pedig bízunk abban, hogy az itt átélt élményekért hálásak lesznek hallgatóink később is, és támogatni fognak majd minket.

Magyarországi tapasztalatai nyomán mi a különbség a magyar és a tengerentúli hallgatók között?

Eddigi benyomásaim alapján

kiemelkedő tárgyi tudással rendelkeznek a magyar fiatalok,

gyorsan és határozottan oldanak meg egy-egy problémát. Inkább a pozitív hozzáállás kialakításában nyílik számukra fejlődési lehetőség: sok esetben ugyanis a dolgok a negatív oldalát ragadják meg, a buktatókra fókuszálnak, nem pedig azt nézik, hogy lehetne megoldást találni. Az amerikai diákok esetében az olyan soft skillek erősebbek, mint a nyilvános kommunikáció vagy a csapatban gondolkodás, a csapatmunka készsége.

Ezek a soft skillek milyen szerepet játszhatnak a jövő munkavállalóinál? Egyáltalán, milyen a 21. században egy sikeres pályakezdő?

A jövő nagy kérdése, hogy a munkaerőpiacon mi a marad humán faktor, mit nem lehet gépesíteni. Egy kísérletben nemrég gépek és emberek által előállított szövegeket vizsgáltak, és meghökkentően jó eredményeket ért el a mesterséges intelligencia ezen a területen, ugyanakkor az érzelmek felismerése és átadása még gyerekcipőben jár. A jövő munkavállalóját így nem elsősorban konkrét feladatokra kell felkészítenünk (hiszen ezekről csak jóslataink, megérzéseink lehetnek), hanem szemléletmódot kell kialakítanunk: kritikai érzéket és rendszerszemléletet, továbbá az adatok szűrésének készségét.

A tanárok szerepe hogyan változik a digitális forradalom korában?

Észre kell venni, hogy az élethosszig tanulás követelménye a tanárokra is vonatkozik,

ha ezt várják el a diákoktól is. Folyamatosan követni kell az eszközök változását, és meg kell érteni a Z generáció sajátosságait.

Mik ezek a sajátosságok?

A Z generáció életkezdésére jellemző a korábbi nemzedékekhez képest megkésettnek tűnő döntések: később állnak munkába, később költöznek el otthonról. Mivel a korábbi nemzedékeknél gyorsabban zajló technikai és társadalmi változásokat élnek át, az állandóságot nem élvezik. Emiatt és a várható élettartam megnövekedése miatt is több karriert is befuthatnak, több munkahelyük lesz. Amire azonban figyelniük kell, hogy időt fordítsanak saját életstratégiájuk átgondolására, és céljaiknak, motivációjuknak megfelelően válasszanak támogató társat is maguk mellé.

***

Fénykép: Quinnipiac Egyetem

Összesen 79 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
atila68
2019. július 12. 19:45
Szingli
syphax
2019. június 18. 10:26
"..Jóformán semmi nincs ami csak jó, vagy csak rossz .." No, ez persze nagyon igaz, de azért nagyon NEM MINDEGY az, hogy mekkora MÉRTÉKŰ EZEK ARÁNYA--a Világ dolgaiban.Egyrészt. Másrészt, hogy TARTALMÁBAN az adott helyen, az adott "témában-szituációban" MI MINŐSITTETIK ROSSZNAK, s MI JÓNAK--hic et nunc. Ezeknek a dolgoknak az eltérő megitélésén megy általában és legtöbbször a "DILI"!
syphax
2019. június 17. 06:10
Én úgy tapasztaltam: ha valaki "nőként"--úgymond--"jól teljesit", őt Magyarországon inkább FELÜL ÉRTÉKELIK, semmint "ugyanúgy". De semmiképpen sem "alul"-- a férfiak jó teljesitéséhez képest legalábbis biztosan. És ami még lényegesebb: egy ilyenféle "felülértékelés" NEM VÁLTJA KI A FÉRFIKOLLÉGÁKNAK SEMMIFÉLE ELLENÉRZÉSÉT! Sőt! Ha az illető hölgy még ráadásul szép és vonzó nő is, akkor pláne nem, ellenkezőleg: a plusszjuttatás egyfajta férfi-közfelkiáltással történik! Viszont! Jól kell érteni amit irok! A fentiektől és a fentiek ellenére még igaz és IGENCSAK valóságos a nők ALACSONYABB ÁTLAG-FIZETÉSSSEL történp negativ diszkriminációja. Magyarul az, hogy a nők: VALÓBAN KEVESEBBET KERESNEK--úgy nagyátlagban--mint a férfiak, már ab start, induláskor is sokszor, ez sajnos tényleg fönnáll. S ez talán tényleg nem jó, sőt igazságtalan. Ezt nekem férfiként tárgyilagosan meg kell állapitanom. Hogy mi miatt van így, azt pontosan nem tudom, de talán amiatt, hogy a nőknek el kell menniük szülni, GYESRE kell menniük, a kisgyerekük természetes betegségei is felléphetnek stb...stb..,s ez a főnökök szerint egyfajta --VÉLT vagy VALÓSÁGOS--FOGLALKOZTATHATÓSÁGI BIZONYTALANSÁGOT generál--a főnökök agyában legalábbis, a munkavilág valóságában nem mindig! AKKOR MIBEN ÁLL A HÖLGYEK ELŐNYE, melyről a bevezetőben említést tettem? i.) a poziciókra való KINEVEZÉS, javaslat, proponálás javukra történő súlyozottságában; ill. ii.) különmunkák eredményének anyagi honorálásában, az ő javukra történő pozitiv diszkriminációjában--különösen tudományos és egyéb értelmiségi munkaterületeken. DE MINDEZ ÉRDEMESEN, ÉS INDOKOLTAN TÖRTÉNIK--többnyire--és az esetek nagy hányadában NEM VÁLTJA KI A FÉRFIKOLLÉGÁK ELLENÉRZÉSÉT!!! (extra eltérő esetek és szituációk persze vannak..., pl. ha mondjuk a "főnök" tűlságosan "jóban van" egy csinos-vonzó, ÉS ÉRTELMES-TEHETSÉGES HÖLGY beosztottjával, s nyilván emiatt IS DISZKRIMINÁLJA ŐT pozitivan--és ilyenkor néha beüt a balhé..vagy még ekkor sem!, jól fölfogott "férfiérdekből eredően"--ilyen van!)
igort
2019. június 16. 20:39
láttam egy videót, amerikai embereket állítottak meg és megkérték őket, mutassák meg egy térképen, melyik földrésznek mi a neve persze nem tudták, DE egy főiskolát végzett sem tudta és ez már egy kicsit durva volt de legalább szabadkozott, hogy mint főiskolát végzett, illene tudnia nem érdekes, megveszik a fejeket, az amcsik meg jobb ha hülyék maradnak és nem kérdőjelezik meg az elit mindenhatóságát
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!