Módosíthatják a felsőoktatási törvényt

Április közepén véglegesíti a Felsőoktatási Kerekasztal a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét, amit legkésőbb májusban benyújtanak a parlamentnek –jelentette ki az MNO-nak Maruzsa Zoltán, felsőoktatási helyettes államtitkár. A cél az, hogy a törvénytervezetet az Országgyűlés tavaszi ülésszakán, vagyis még június közepe előtt elfogadják.

A tervezet a fő fejlesztési irányokat 2030-ig jelöli ki. Törvénymódosítással teszik lehetővé, hogy azonos fenntartójú egyetemek és főiskolák egymás infrastruktúráját használva közös képzéseket indíthassanak. A törvényben szerepel az is, hogy a hallgatókkal a képzések elején és végén egy kompetencia tesztet íratnának, amivel vizsgálható lenne a diákok fejlődése.

A tervezetben újraszabályoznák a támogatott és önköltséges helyek közti átsorolást, így a jövőben könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat. A jövőben várhatóan rendeletben írják majd elő, hogy 2020 után középfokú nyelvtudás nélkül nem lehet felvételizni felsőoktatási intézménybe, továbbá a jövőben minden felsőoktatási intézmény köteles lesz működtetni tehetséggondozási programot.

Ahhoz, hogy bevezessék az oktatók és kutatók teljesítményértékelési, illetve minőségbiztosítási rendszerét, valamint hogy a mostaninál több gyakorlati szakembert vonhassanak be az oktatásba a stratégia szerint törvényi pontosítás szükséges. A rektoroknak és kancellároknak külön irányítási, értékelési, illetve motivációs rendszert dolgoznak ki.

A tervezetben lehetőséget teremtenének az egyetemeknek a cégekkel való szorosabb együttműködés érdekében. Ez összhangban van a duális képzés bevezetésével, amibe a tervek szerint 2020-ra a hallgatók nyolc százalékát vonnák be. A tervezetben lehetővé teszik azt is, hogy a vállalatok vagy helyi közösségek részt vegyenek a felsőoktatási intézmények fenntartásában, működtetésében valamint új szabályozást dolgoznak ki például a saját bevételek felhasználása, a vagyongazdálkodás vagy a kutatás-fejlesztési célzattal történő vállalkozás területén. 

A jövőben kétféle alapvető intézménytípust különítenek majd meg: egyetemet, illetve alkalmazott tudományok egyetemét. Utóbbi elnevezés a mostani főiskolákat rejti. Az újonnan létrejövő közösségi főiskolák pedig más felsőoktatási intézmények képzéseinek színterei lesznek, vagyis gyakorlatilag csak az infrastruktúrát biztosítják; nem lesznek saját oktatóik, és a hallgatóik is a képzést szervező intézménnyel állnak majd jogviszonyban.

2013-ban 10 732 különböző szakra lehetett jelentkezni, azonban 2020-ra már 15 százalékkal kevesebb, vagyis 9122-féle képzésre lehet majd járni. Maruzsa Zoltán elmondta: először újraszabályozzák, hogy egyáltalán mi indulhat az országban, majd utána egyeztetnek arról, hogy melyik intézmény milyen képzést indíthat. A jövőben lesznek új, induló szakok, és lesznek amelyek eltűnnek a felsőoktatási intézmények képzéseiből.