Százhúsz éve született Neumann János, az egyik legnagyobb, máig ható magyar tudós, aki az atomfizikától a számítógépek elméletéig megkerülhetetlen kutatásokat végzett.
2023. április 26. 12:03
p
0
0
0
Mentés
Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.
A tudománytörténeti anekdota szerint a Nobel-díjas Enrico Fermi olasz fizikus felesége, Laura nevezte először az Egyesült Államokban élő, a nukleáris kutatásokban vezető szerepet játszó magyar tudósokat marslakóknak az egymás közötti beszélgetéskor használt anyanyelvük különleges hangzása miatt. Az öt „marslakó” közül – az ábécé szerinti névsorban – a második volt Neumann János. De ő nemcsak az atomfizika 20. századi fejlődésében játszott szerepet Kármán Tódorral, Szilárd Leóval, Teller Edével és Wigner Jenővel együtt, hanem talán még ennél is fontosabbnak bizonyultak a számítástechnika megalapozásában végzett kutatásai. A hazai tudományos élet idén sokféle eseménnyel, kiadvánnyal és kiállítással emlékezik meg a százhúsz éve született Neumann Jánosról.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.