A covid és a háború pofonjai után

A magyar gazdaság által bejárt pálya szinte teljesen megegyezik a hetvenes-nyolcvanas években felzárkózó, félperiférián található országok és régiók útjával: küszködésekkel teli közeledés a fejlettebbekhez, szerencsés nemzetközi fellendülés esetén gyarapodás, a nemzetközi nagyvállalatok megjelenése, a velük való együttműködés kialakítása közben egyedi modellkísérletek a hazai vállalkozói szektor versenyképessé tételére. Idővel a mutatók szempontjából egyre egyértelműbb felzárkózás, a bérszínvonal javulása, ingatlanpiaci hullámok, leginkább konjunktúra ezen a területen a növekedés miatt; majd a felzárkózási szakaszok végére jellemzően munkaerőhiány a képzési rendszerek elfáradása, a társadalom elöregedése vagy egyéb szociológiai okok miatt.

Hazánk gazdasága is ezen a forgatókönyvön szalad végig, de egyértelmű a kormányok közötti különbség: vagy szinte csak a pénzügyi és nagyvállalati szektor érezheti támogatónak a gazdasági kormányzatot, vagy a gazdaság minden szereplője a pályán találhatja magát, nemcsak statisztaszerepet kapva, hanem igazi aktorként a színpadon. Fontos, hogy idáig eljuthattunk.

A korábbi életünkhöz képest mostanra rendkívül összetetté váló környezeti feltételek változását mindenki ismeri. A magyar gazdaság fundamentumai viszont lényegesen erősebbek, mint a 2008-ban kezdődő pénzügyi válság idején. Tetemes mennyiségű beruházás érkezik Magyarországra és az egész régióba, azonban a felzárkózó félperifériákhoz hasonlóan nálunk is meg fog nyílni rövidesen a hogyan tovább kérdése.