Soros: A vállalkozószellem hiánya is okozza az euróövezet válságát
Egy gazdaság sikere szempontjából kulcsfontosságú, hogy támogatja-e a vállalkozószellem kibontakozását – mondta Soros György befektető egy budapesti konferencián. A befektető szerint Európában nincs akkora szerepe a vállalkozószellemnek, mint az USA-ban, és ez fontos tényező abban, hogy az euróövezet súlyos válságban van.
A magyar származású befektető a Portfolio.hu, és a HVCA kockázatitőke-szövetség által közösen szervezett konferencián emlékeztetett: az amerikai gazdaság sikere döntően múlt azon, hogy elősegítette a vállalkozószellem kiteljesülését. „Nagy különbséget jelent a világban, hogy egy gazdaság engedi-e a vállalkozást, annak innovatív és építő hatásait, vagy sem” – mondta. Hozzátette ugyanakkor, általában igaz Európára, hogy nincs akkora szerepe a vállalkozószellemnek, mint az Egyesült Államokban, és ez fontos tényező abban, hogy az euróövezet súlyos válságban van.
Kifejtette: a válság legsúlyosabb hatása, hogy a gazdaság finanszírozásának forrásai nem állnak rendelkezésre Európában, különösen a kockázati tőke és a növekvő vállalatok szempontjából. „A súlyos hitelszűke az európai problémák középpontjában van, különösen a nagy adóssággal küzdő államokban” – mondta. A befektető szerint Európában még mindig él a 2007-08-as válság öröksége és még mindig élnek – az euróövezeti válság formájában – a gazdasági egyensúlytalanságok. Egyben abbéli várakozásának adott hangot, hogy 2014 „turbulens” év lesz Európában.
Soros György szerint ebben a közép-kelet-európai térség is érintett, jóllehet talán kevésbé mint az euróövezet. Lengyelország az egyik jobban teljesítő gazdaság, csakúgy mint Csehország, míg Magyarország más, sajátos gondokkal küzd – tette hozzá. A budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) alapítója szerint egy sikeres társadalomhoz meg kell találni az egyensúlyt a szabadpiac és az állami felügyelet között. Mint mondta, teljesen szabad vállalkozások esetén nagyon instabil és egyoldalú lesz a társadalom. A vállalkozásokat felügyelni kell – hangsúlyozta. Ám, ha nagyon egyoldalú lesz egy társadalom, és a felügyelet túl erős, akkor az nem jó – mondta, és példaként említette a „térséget elnyomó szovjet uralmat”. Soros György kérdésre válaszolva jelezte, hogy általában elkerülte a közép-kelet-európai befektetéseket, hiszen az ilyen tevékenység érdekkonfliktust jelentene jótékonysági tevékenységével, amely – mint mondta –, „nagyon erős a posztszovjet térségben”.
