„Ha nincs covid, se háború, olyan aranykort élnénk meg, mint a dualizmus idején” – a családtámogatásokról, a szegénységről

Tényleg megszünteti a családtámogatásokat a kormány? Tömegesen elvándorolnak a magyarok? Ezekre a kérdésekre (is) kereste a választ Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, valamint Szalai Piroska, munkaerőpiaci szakértő, az NKE munkatársa, Bencsik Gábor újságíró moderálásában a Scruton V.P.-ben, az MPEE társszervezésében szerdán.

A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen korán felmerült: polikrízises világban élünk. 

Szerinte az ellenzéki politikusok megpróbálják elfogadtatni nagyközönség előtt azt, hogy milyen nagy bajok vannak Magyarországon. „Önmagában ezzel semmi baj nincs,

A tények ferdítéséről

Bencsik leszögezte, hogy nagyon gyakori vád a baloldalról, hogy „jó, jó, vannak gazdasági eredmények, de ebből csak a gazdagok profitálnak”. Szalai Piroska ennek kapcsán kifejtette: hazánkban a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya a tizedik Európában, az uniós átlag alatti, s az utolsó 2-3-ban voltunk a 2010-es évek előtt, egészen addig, amíg a devizahitelek sújtották a magyar társadalmat. „Több, mint felével csökkent azoknak a száma, akik ebbe a kategóriába esnek” – szögezte le a szakértő. 

Mint fogalmazott: ez Eurostat adat, minden ország egyformán méri, egyformán számolja, „ez nem Józsi bácsi mérése, vagy a haverom, vagy az unokatesóm kutatóintézetének a mérése”.

Tényleg megszűnik a CSOK?

Ferencz Orsolya hozzátette, egy dolog fontosabb a kormányprogramnál, még pedig az, hogy mi az a filozófia, amire épül. „Többféle filozófia vitatkozik jelenleg a világ színpadán” – jelentette ki. Mint fogalmazott: nem lehet megmondani előre, hogy melyik jó, vagy rossz, visszatekinteni az időben pedig könnyű, elvégre

– szögezte le, s elmondta, hogy a különféle összes globális krízisre válasszal kell szolgálnia egy kormányzati stratégiára – ahogy a népességfogyásra is, „és adott esetben folyamatosan finomhangolásra szorulnak ezek a modellek, hiszen senkinek sincs a bölcsek köve a zsebében”. Ennek kapcsán kifejtette, hogy

Ferencz kifejtette azt is, hogy a népesség kérdése az Európai Unió asztalán is ott fekszik, s a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson, viszont az unióban „bizonyos érveket egészen egyszerűen exkatedra söpörnek le az asztalról, nem lehet végig mondani azt sem, hogy miért gondolja egy ország adott esetben, hogy a kihívásokra adott válaszában több, más szempontot szeretne figyelembe venni”.

A kormánypárti parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.

Elmennek? Visszajönnek? Hogy néz ki a mérlegünk?

Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözők száma. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született.

 – szögezte le Szalai.

Ferencz itt rámutatott: az a baloldal sérelmezi, hogy állítólag mindenki is elköltözött, amelyik baloldal 2004-ben, az EU csatlakozás kapcsán azzal a kérdéssel kampányoltak, hogy „nyithatok cukrászdát Bécsben?”.

Szalai Piroska pedig hozzátette azt is: a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy 

Viszont van a mérlegnek egy másik serpenyője is: Szalai elmondta, hogy ott van az az oldal is, hogy hány olyan lakosa van Magyarországnak, aki nem a magyar állam területén született. „Ebben a serpenyőben 584 ezer ember van”. A 130 ezres különbözet kapcsán pedig leszögezte, hogy az EU 27 országa közül csak négy olyan van – velünk együtt –, ahol a teljes népesség másfél százalékánál kisebb a különbözet.

Lerombolja a kormány a családtámogatási rendszert?

A családtámogatási rendszer kapcsán Ferencz Orsolya leszögezte, hogy muszáj szétszálazni, mivel vannak a tényszerű dolgok és a politikai üzenetek. Elmondta, hogy a költségvetésben bizonyos tételeknek az átnézése azért fontos, mert meg kell nézni, hogy mi mennyire hatékony. A kormány szerinte nem akarja senkinek se a nyakába varrni azt, hogy ha nem akar családot, akkor is családja kell, hogy legyen. 

„Ideje elővenni a modelleket, hogy mi mennyire volt hatékony eszköz, s mi mennyire volt nem annyira hatékony” – szögezte le. Mint tájékoztatott: a kormány azt látta, hogy bizonyos családtámogatási formáknál nem biztos, hogy a családhoz  el is jut el végül a támogatás, gyakran előfordult, hogy az valahol  az építőipar kereskedelmi láncában csapódott le. S ennek kapcsán meg kell nézni, hogy hogyan lehet ezt a forrásmennyiséget ténylegesen úgy felhasználni, hogy a kívánt hatást érje el.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte  azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.