A magyar nyelvű felsőoktatásról, az Európát és Magyarországot érő migrációs hullámról és a nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseiről tartottak pódiumbeszélgetéseket Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szerdai napján.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyarországi és a határon túli magyar egyetemek oktató- és diákcseréjét elősegítő magyar Erasmus program beindítását jelentette be a felsőoktatásról szóló vitán. A miniszter elmondta, hogy a program kidolgozására a minisztérium megkapta a kormány megrendelését, elfogadása szeptemberben várható. A magyar Erasmus munkacímű program keretében első körben meg kívánják háromszorozni a határon túli egyetemeken tanuló magyarországi hallgatók számát és eltörlik a magyarországi egyetemeken tanuló határon túli diákok jelenlegi ötezres keretszámát.
A tervezett program azt is biztosítja, hogy a magyarországi egyetemek professzorai otthoni oktatói státusuk és fizetésük megtartása mellett mehessenek ki határon túli magyar egyetemekre oktatni. A magyarországi oktatók határon túli szerepvállalása a külhoni magyar felsőoktatási intézmények akkreditálása tekintetében jelenthet hathatós segítséget. A miniszter szerint a következő évben 300 millió forintot szánnak erre a programra.
Balog Zoltán azt jelölte meg hosszabb távú célként, hogy 2017-re minden határon túli régióban – ahol létezik magyar nyelvű felsőfokú képzés – minden releváns gazdasági és társadalmi szak elérhető legyen magyar nyelven.
A szabadegyetem keretében írta alá Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, Román István, a földművelésügyi tárca helyettes államtitkára és Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke azt az együttműködési megállapodást, amely többek között rövid távú cselekvési terv és hosszú távú koncepció kidolgozását, valamint új képzések beindításának lehetőségét tartalmazza az erdélyi magyar szakoktatás területén. Az erdélyi magyar szakképzés hosszú távú fejlesztésének koncepciójának, valamint az azt megvalósító rövid távú cselekvési tervnek az elkészítését az RMPSZ vállalta.
Potápi Árpád János kijelentette, hogy ma a szülőföldön való boldogulás egyet jelent a gazdasági boldogulással, s ha a külhoni magyarok nem tudnak szülőföldjükön boldogulni, „előbb-utóbb odébb állnak”. Ezt a jelenséget kívánják a szakképzés fejlesztésével mérsékelni és visszafordítani.
Czomba Sándor kiemelte: az idei forrás háromszorosa a korábbinak és alapvetően célzottan szeretnék szétosztani. Fontosnak nevezte, hogy a szakképzés a gyakorlati életben hasznosítható tudást biztosítson a fiataloknak.
Román István hozzátette: a nyár végére már 64 intézményből álló agráriskola-hálózatot működtet majd a földművelésügyi tárca. A magyar agrárium az elmúlt öt évben óriási fejlődésen ment keresztül, s bíznak benne, hogy egyre több fiatal választja ezt a pályát.
Az Európát érő migrációs hullámról szóló pódiumbeszélgetésen Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára jelentette ki, hogy Magyarországra 2015-ben több illegális bevándorló érkezett, mint a mediterrán térségbe. Az államtitkár szerint a szerb-magyar határon építendő kerítés csak a kényszerhelyzetet próbálja orvosolni, de az EU-nak kell megoldást találnia a migráció kérdésére.
Az államtitkár szerint abból fakadnak a gondok, hogy Törökországon, Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül vezető balkáni útvonalon Magyarországon regisztrálják először a migránsokat, holott ezt az első érintett EU-tagállamban, azaz Görögországban kellene megtenni. Azt is megjegyezte, Magyarország jelenleg tranzitország, az érkezők tovább vándorolnak, de ez csak addig igaz, amíg a nyugat-európai országok nem fordítják vissza őket.
Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára elismerte, hogy nehéz megmagyarázni a kerítést és a magyar menekültügyi retorikát, amikor az év igéje, hogy „fogadjátok be egymást”. Hozzátette: az államnak az a felelőssége, hogy ne tegye kockára a társadalom teherbíró képességét és az egyháznak is a közösséget kell védenie. Ezzel szemben viszont minden embernek az az erkölcsi kötelessége, hogy adakozzon, vállaljon részt a migránsok ellátásában – jelentette ki.
Prőhle Gergely arra figyelmeztetett, hogy a kelet-közép-európai térség országait az elvándorlás is veszélyezteti. A nyugat-európai országok ugyanis – belátván, hogy nem sikerül integrálniuk a muzulmánokat – ebből a térségből kívánják pótolni a munkaerő-szükségletüket.
A nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseiről rendezett kerekasztal beszélgetés katalán, dél-tiroli, sziléziai, breton előadói megállapították, hogy a központi államhatalom szinte mindenütt akadályozni próbálja az ország területén élő más nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit és gyakran éppen ezzel provokálja ki radikalizálódásukat.
Tusványos szerda reggeli megnyitóján egyébként Potápi Árpád János államtitkár állapította meg, hogy a szabadegyetemen született gondolatok alapozták meg a magyar nemzetpolitika legfontosabb eredményeit.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az idén 25 éves Tusványos egyik alapítója a mostani korszakhatár útkereséséről szólva rámutatott: a stabilitás és instabilitás erőinek küzdelmében Magyarország a stabilitás pártján áll. Németh Zsolt szerint a most kialakuló új geopolitikai helyzetben Magyarország Európa külső stabilitását NATO-elkötelezettségével, egy európai védelmi unió és energiaunió szorgalmazásával, egy közös európai migrációs és menekültpolitika megteremtésében való részvétellel támogatja.
