Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Kormánypárti képviselők voksaival pénteken elfogadta a parlament a távközlési adóról szóló törvény. Júliustól így két-két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak telefonhívásonként minden megkezdett perc és elküldött üzenet után. Selmeczi Gabriella a törvény elfogadása után hangsúlyozta: azt nem az emberek, hanem a telekommunikációs cégek fizetik majd.
Név szerinti szavazással, a kormányoldal támogatásával fogadta el a távközlési adóról szóló előterjesztést pénteken az Országgyűlés. A július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak telefonhívásonként minden megkezdett perc és elküldött üzenet után is. Az új adót augusztustól szedik be a szolgáltatóktól. Az adó összege havonta magánszemélyeknél legfeljebb 700, a cégeknél 2500 forint lehet. Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc beszélgetés adómentes. Szintén mentesül az adó alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása. A kabinet évi 44,4 milliárd forint bevétellel számol a távközlési adóból.
Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a törvény elfogadása utána elmondta: a távközlési adót nem a telefonáló emberek fizetik majd, hanem a szolgáltatást nyújtó telekommunikációs cégek; „ez most az ő adójuk, ez most az ő terhük”. A távközlési adó ügyfelekre hárítását firtató felvetésre Selmeczi azt válaszolta: „Magyarországon van három társaság, amely szolgáltat. (...) Ha az egyik cég azt mondja nekem, hogy rám hárítja a telefonadót, akkor fogom magam, odébb állok, és egy másik társaságnál kötök szerződést”.
Az LMP véleménye szerint viszont a távközlési adó az embereken fog csattani. Vágó Gábor úgy véli, hogy a szolgáltatók át fogják hárítani a költségeket. A politikus kitért arra is, hogy a távközlési adó mértékében nagyjából megegyezik egy nemzeti mobiltársaság létrehozásához szükséges összeggel. Szerinte ez azt jelenti, hogy a jövendőbeli állami vállalat a jelenlegi piacon akar pozíciót fogni és „ennek az árát minden egyes mai telefonálóval fizetteti meg”. Kérdésre hozzátette: nem közvetlen, pántlikázott pénzekről van szó, de az adóból tervezett 40-70 milliárd forint szükséges egy ilyen üzlet beindításához.
Korábban nemzetközi távközlési szervezetek bírálták az új magyarországi távközlési adó bevezetésének tervét Brüsszelben kiadott közleményükben. A 40 távközlési céget tagjai közé soroló ETNO, valamint a mobilszolgáltatókat képviselő GSMA szervezet illetékesei úgy ítélték meg, hogy az új adó negatívan hat a gazdasági fellendülésre. Luigi Gambardella, az ETNO igazgatótanácsának elnöke úgy vélte, az új illeték nemcsak a távközlési ágazatra, hanem a teljes gazdasági növekedésre nézve ártalmas. Anne Bouverot, a GSMA vezérigazgatója arra figyelmeztetett. hogy az új adó „befolyásolni fogja a magyar szolgáltatók képességeit a fogyasztók igényeinek kielégítésére”. Egyúttal arra szólította fel a kormányt, hogy „vizsgálja felül adóstratégiáját” annak érdekében, hogy „pozitívabb megközelítést fogadhasson el”.