Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Szerintem nincs igazán fókuszban az informatika, a high-tech digitalizáció üzenetei nem találnak célba ennél a kormánynál. Interjú.
„Portfolio: A múltad alapján egy kicsit pikáns kérdéssel kezdeném. Szerinted jól érzi ez a kormány, hogy a világ milyen irányba halad az informatika területén?
Kóka János: Szerintem nincs igazán fókuszban az informatika, a high-tech digitalizáció üzenetei nem találnak célba ennél a kormánynál. Az NFM és az NGM is keveset foglalkozik informatikával, talán a Miniszterelnökség a leginkább illetékes ebben, de nem hiszem, hogy Lázár Jánosnak az 50 legfontosabb problémája között volna az informatika fejlesztése. (…)
Portfolio: Korábban szó volt arról, hogy Budapest startup főváros is lehetne, és nemrég érkezett a hír az Internetkon eredményeképpen, hogy a startup cégek befektetői adókedvezményt kaphatnak. Ezt hogyan értékeled?
Kóka János: Az Internetkont egy olyan kommunikációs menekülőpályának látom, ahol a kormány beleragadt egy internetellenes pozícióba az internetadó formálisan és strukturálisan is elhibázott bejelentése miatt. Ezt követően kellett valami, amivel átkeretezik ezt a problémát. Az internet gátjából az internet őrévé igyekszik transzformálni a kormány imidzsét, de ennek ma a gazdaságpolitikai jelentősége szerény.
Budapest nem lesz startup főváros, mert ezért a címért nagyon éles a verseny. Olyan játékosok vannak ebben a versenyben, mint San Francisco, szélesebb értelemben a Szilícium-völgy, New York, Atlanta, Boston, London, Berlin, Tel-Aviv, Szingapúr, Hongkong, Tokió. De attól, hogy nem lehetünk startup főváros, a hátrányunkat még ledolgozhatjuk. Ehhez lenne szükség az innováció támogatására, valamint egy hatékony tőkepiacra. Az inkubáció, az exportfejlesztési intézményrendszer nagyon sok eleme a kereskedőházaktól a gazdaságdiplomáciai eszközökig szintén segíthet ebben. Illetve a nem tőke típusú finanszírozási formákkal, exporthitellel, az exporthitel-garanciával, faktoringgal a likviditáshiánnyal küzdő, jellemzően pár 10 fős tudásgazdag cégeket lehetne segíteni.
Úgy látom, hogy Magyarországon a régi, más célrendszerre beállt intézmények átállítása még csak részben történt meg. A diplomácia gazdaságközpontúvá történő átalakításában jelentős eredményeket ért el a külügyminiszter. Minden ellenkező híreszteléssel szemben a keleti nyitás szerintem nem csak egy szlogen, hanem annak felismerése, hogy egy elképesztően kompetitív Egyesült Államokkal, egy lassan változó és lassan növekvő Nyugat-Európával vagy egy alapvetően kicsi és fregmentált Kelet-Közép-Európával szemben a keleti piacok egyszerre jelentik a tömeget, a növekedést, a keresletet és a stabilitást.”