Sörivással az alkoholizmus ellen

2017. április 30. 10:35

Ilyen még nem volt Magyarországon: három régi barát, Alvégi Lóci, Káldi Márton és Ádám István megalapította a SHARE-t, amely gyakorlatilag automatizálja a jó cselekedeteket: aki ezt a kézműves pilsenit, vagy alkoholmentes citromos barna verzióját választja, rögtön hozzá is járul valamilyen jótékony célhoz. A sör árának egy része ugyanis civil szervezetekhez kerül, tehát csak inni kell az adakozáshoz. A kezdeményezés mögé már beállt Kovács Patrícia színésznő, az Amnesty International Magyarország és Kovács Kokó István is, ráadásul a SHARE lesz idén a Bánkitó Fesztivál hivatalos söre. Interjú.

Kinek a fejéből pattant ki a SHARE alapötlete?
 
Alvégi Lóci: 2015 januárjában Berlinben bementem egy kocsmába és kértem egy sört. A pultos elém tett öt ugyanolyan árú üveget, én tanácstalan voltam, mire azt mondta, hogy „várj csak, van itt valami újdonság, valami társadalmi sör”. Kiderült, hogy egy,  a profitjából társadalmi kezdeményezéseket támogató sörről van szó, így nem is volt kérdés, hogy azt iszom. Jó érzés volt úgy sörözni, hogy közben jótékonykodtam. Azt gondoltam, hogy ezt az élményt tovább lehet adni, megsokszorozni, amiből végül jó célokra elkölthető profit lesz.
 
Ádám István:
Mi hárman régóta vagyunk barátok, az indíttatás pedig mindig bennünk volt, hogy tegyünk valami hasznosat akár a szűkebben vett környezetünkben, ezért nem nagyon kellett minket győzködni, hogy beszálljunk egy ilyen projektbe. Ezzel a módszerrel sokkal hatékonyabban tudunk segíteni, mintha hétvégén elmennénk lemázolni egy óvoda kerítését, vagy ültetnénk egy fát a Föld napján.
 
A.L.: Elsősorban olyan “palimadarak” kellettek, - mint amilyen én is vagyok -, akik kaphatóak ilyesmire. Egyikük vágja, hogy mi újság a vendéglátós világban, hiszen Isu 10 évig volt a Fészek Művészklub mindenes-pultosa, a másikuk, Káldi Marci pedig a racionális és jól megy neki a szervezetben való gondolkodás.
 
Káldi Márton: Legalábbis anno ezt gondoltad (nevetnek).

Ádám István és Káldi Márton


 Egyikőtök sem értett a fogyasztásnál mélyebb szakmaisággal a sörhöz, milyen szempontok alapján kerestetek főzdét?
 
Á.I: Amikor elindultunk, olyan főzdét kerestünk, amitől megvehetjük, majd átcímkézhetjük és eladhatjuk az elkészült sert. Nehéz volt olyan partnert találni, aki képes nagy mennyiségben ugyanazt a minőséget biztosítani a számunkra, és bármikor felhívjuk azzal, hogy kell iksz ezer üveg, vagy hordó a jövő hétre. A keresgélés során vagy nem hittek bennünk és azt mondták, hogy ez hülyeség, de olyan is volt, aki nem akart szerződést aláírni, többeknek pedig egyszerűen nem volt rá kapacitása. Végül Szlovákiában az Ikkona manufaktúrában leltünk rá a megfelelő partnerre, a főzdét vezető Kovács László volt egyébként a méltán híres Kaltenecker sörfőzde tulajdonosa is korábban.

K.M.: Nem volt saját receptünk, nem is akartunk kezdetben. Szempont volt az is, hogy a legtöbb  kisüzemi, kézműves sör általában csak egy bizonyos ideig áll el, hiszen nincs pasztörizálva, leszűrve. Nekünk pedig fontos volt az eltarthatóság is, mert ugyan reméltük, de nem lehettünk biztosak abban, hogy képesek is leszünk eladni. A SHARE jelenleg is egy tesztüzem, habár egyre jobban kristályosodik, hogy a kitalált modell életképes.
 
A.L: Az eddig eladott 6200 üveg sör is ezt húzza alá.

Hogyan épül fel a cég gazdaságilag?

K.M.: Az Ikkona manufaktúra lefőzi a sört, majd eladja az itteni forgalmazónknak, aki szintén teljesen piaci alapon, a költségeit és a hasznát beleépítve a sör árába ezt terjeszti a vendéglátóegységeknek, boltoknak, akik végül eladják a SHARE-t a végfelhasználónak. Mi ott kapcsolódunk bele ebbe az üzleti modellbe, hogy összehozzuk a szereplőket, valamint az egész brandet képviseljük, foglalkozunk a kommunikációval és a marketinggel. A forgalmazótól eladott sörönként royality díjat kapunk, ami egy - értékesítési formától függően - változó összeg jelenleg, átlagosan 60 forint. Ez a pénz gyűlik egy kalapba, amely ha eléri a százezer forintot, akkor odaadjuk az éppen aktuálisan támogatandó civil szervezetnek.

Alvégi Lóci ötletgazda
 

Törekedtek a fenntarthatóságra, vagy az önkéntesség a legfontosabb prioritás?
 
Á.I.: Mindhárman saját céget vezetünk, így erre a kezdeményezésre is üzleti vállalkozásként tekintünk. Fontosnak tartjuk, hogy a SHARE hosszú távon ne egy pusztán a jófejségre épülő dolog legyen, hanem fenntartható szervezetté váljon. Jelen pillanatban persze mindannyian önkéntes munkával raktunk/rakunk bele sok száz vagy ezer munkaórát és rengeteg pénzt, de alapvetően azt gondoljuk, hogy hosszútávon a SHARE egy olyan vállalkozássá nőheti ki magát, amely ki tudja termelni az alkalmazottjai bérét és egyre nagyobb mértékben tudja a civil szférát is támogatni.
 
Kiket és milyen kiválasztási rendszer szerint támogattok?
 
A.L: A cél a teljes magyar civilszféra lefedése volt: hogy mindenki, aki közhasznú, a társadalom számára hasznos tevékenységet végez, besorolható legyen valamely kategóriába. Ezért összecsoportosítottunk nagyobb témaköröket hat kategóriába: alkoholizmus és addikció, sport és egészségügy, oktatás és kutatás, kultúra-művészet, környezet- és állatvédelem, szociális ügyek-jogvédelem. Kezdettől egy olyan adományozási rendszert akartunk, ami tőlünk függetlenül dönt arról, hogy hova megy a pénz. Úgy gondoltuk, hogy ez így lesz kerek: mi a pénzt gyűjtjük, amit egy transzparens, megbízható rendszer oszt szét. Ezért találtuk ki azt, hogy minden egyes témakör élére felkérünk egy nagykövetet, aki az adott területen ismert és elismert, hogy ő válasszon ki olyan szervezeteket, akik szerinte érdemesek a támogatásra.. Ha összegyűlik 100 ezer forint,- ami jelenleg a az adományozási limit - rotációs rendszer szerint odaadjuk az első témakör első alapítványának. Ekkor ő lekerül a listáról egy darabig és jön a következő. Az első nagykövetünk, Kovács Patrícia színésznő a Káva Kulturális Műhelynek adta az első SHARE adományt a kultúra-művészetek kategóriában, a másodikat pedig a szociális ügyek-jogvédelem nagykövete az Amnesty International Magyarország ítélte meg az Utcajogász egyesületnek. Nemrég mutattuk be Kovács Kokó István olimpiai bajnok bokszolót, a sport és egészségügy témakör nagykövetét, aki a következő 100 ezer forintot fogja odaadni egy civil szervezetnek.
 
K.M.: A nagyköveteknek egyébként segít egy Civil Kerék nevezetű egyesület a szervezetek kiválasztásban, ezzel is biztosítva azt, hogy az adományok a legmegfelelőbb helyre kerüljenek.

Kovács Kokó István a sport és egészségügy nagykövete

 

Elsőként említettétek az addikció és alkohol témakörét: tehát akkor hogy is van ez, sörivással lehet tenni az alkoholfüggőség ellen?
 
A.L: Nem arra buzdítunk embereket, hogy igyanak alkoholt, hanem hogyha alkalmilag sört fogyasztanak, akkor tudatosan válasszanak a lehetőségek közül.

Á.I: A kezdetektől fogva akartunk egy alkoholmentes sört is a sortimentbe, ami által bárki tud csatlakozni a SHARE-közösséghez, így a 4,1%-os pils mellett van egy 0%-os citromos barnánk is. Az alkoholizmus és addikció kiemelt területként van jelen a többi között, egyelőre még nem határoztuk meg, de vagy két szervezetet fogunk egyszerre segíteni minden alkalommal, vagy dupla összeget adományozunk, tehát a pénz egyharmada erre fordítódik majd. Pontosan azért, mert mi is ezen a piacon mozgunk és tisztában vagyunk azzal, hogy ez egy nagyon komoly probléma jelenleg Magyarországon.

A design a Noppa stúdió munkája


Magyarországra jellemző a fokozott árérzékenység. Hogyan tudtok versenyre kelni az olcsó sörökkel, valamint mennyire tud labdába rúgni a SHARE a maga kézműves-civiles mivoltával Budapesten kívül?
 
A.L: Magamról is tudom, hogy a legolcsóbb sört kérem, ha megyek valahova. Mi nem tudjuk felvenni a versenyt a nagyipari sörgyárakkal, a SHARE-ben a hozzáadott emberi értéknek kell értékesítési fórnak lennie. A csapra vert Soproni sokkal olcsóbb, de a 600-900 forint között mozgó ár a kisüzemi főzdék alsó árkategóriája. Azért 6200 sört csak megivott valaki, és esküszöm, hogy nem mi voltunk az összes.

K.M.: Nem akarunk drága, különleges sörként szerepelni. A cél, hogy minél több emberhez eljussunk és sokaknak legyen ez egy reális alternatíva. A végfelhasználói árat egyébként nem határozzuk meg, mi csupán a nagyker árat tudjuk befolyásolni, a vendéglátóhelyek pedig eldönthetik, hogy mennyiért árulják a SHARE-t,nem ritkán raknak rá 100% hasznot. Sok bevétel származik nagyobb cégeknek való közvetlen értékesítésből is. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy olyan cégek rendelnek tőlünk rendszeresen, mint a Prezi vagy például a Logmein. Szerencsére vidéken is elérhető már a SHARE, a jelenlegi 27 értékesítési pont között már 5-6 vidéki helyszín is van. 

Á.I: Készülünk a nyári fesztiválszezonra is, például a SHARE lesz a Bánkitó fesztivál hivatalos, kiemelt söre! Emellett egy SHARE-busz is tervezőasztalon van, ami reméljük, hogy megépül a nyári szezonra, és minél több helyre eljuthatunk vele.
 
Terveztek további ízeket, termékeket?
 
Á.I.: Szeretnénk búzát, IPÁ-t, esetleg egyéb különlegességeket is, sőt, adott esetben ez a progresszív támogatási forma nem csak sörre működhet.
 
K.M: Vonatsínre, birkaszőrre, szolárium gépre...
 
A.L: A koncepció hozzáadott értéke az, hogy ha megveszed a terméket, megkapod a vele járó összes hasznot, plusz még jótékonykodsz is, nagyon könnyen ráhúzható szinte bármire. Egy kis átbrandeléssel ez lehet kávé, üdítő, víz, bármi...  Ebbe az irányba mozdulnánk, amint látjuk, hogy érdemes lépni. A SHARE egy jócselekedet automata, és azzal, hogy felépítettük, sokkal többet tudunk tenni, mint ha idős néniket kísérünk át a zebrán - persze azért megtesszük azt is.

 

Fotók: SHARE

Facebook: SHARE, a jótékony ser

vissza a teljes nézetre