Pénzgyűjtés egy jó ötletre – Hogy működik a crowdfunding Magyarországon?

2014. október 17. 12:22

Crowdfundinggal, azaz a közösségi finanszírozás segítségével gyűjtenek kezdő vállalkozások, művészek, sőt, már a hármas metró felújítására is beindult egy ilyen kampány. De miért éri meg egy vadidegen ötletét csak úgy támogatni? Ki hova adózik és mi van, ha átvernek? Halálraítélt-e a modell Magyarországon, ahol senkinek sincs „fölösleges” ötezer forintja? Riportunk.

2014. október 17. 12:22
Bakó Beáta
El tudja képzelni, hogy lát egy jó ötletet, amire csak úgy, vagy kisebb ajándékért cserébe pénzt adjon? Vagy azt, hogy van egy projektje és nekiáll idegenektől pénzt kunyerálni a neten?
 
Amerikában ez már mindennapos opció, Nyugat-Európában pedig helyi önkormányzatok is így finanszíroznak egyes projekteket. Ugyan Budapesten egy ironikus gesztussal a hármas metró felújítása kapcsán is bepróbálkoztak ezzel egy nemzetközi oldalon, de alapvetően nincs „felesleges” pénze a magyaroknak, nem ám olyan közfeladatra, amire elvileg még adót is fizetnek. Irreális a 211 millió euró összegyűjtése a hármas metró felújítására: az első hat nap alatt 356 euró gyűlt össze többnyire olyan magyarok jóvoltából, akik adó- és BKV-forintjaikon kívül további 1-10 eurót áldoztak a célra. A valószínűbb persze, hogy nem jön össze a pénz, és a metró helyett a Heim Pál Gyermekkórház kapja az összeget, tehát a jó cél így is-úgy is megvan.
 
A crowdfunding egyelőre gyerekcipőben jár hazánkban. A magyar vállalkozások vagy kreatív projektek gazdái inkább külföldi portálokon gyűjtenek az ötleteikre, a magyar crowdfunding portálok pedig nem győznek újabb ötleteket kitalálni, hogy egyáltalán fennmaradjanak.
 
Érdemes leszögezni, hogy a crowdfunding nem csak „adomány” (donation) jellegű finanszírozást jelent. Vannak olyan modellek is, ahol a finanszírozó üzletrészt szerez (equity), vagy a vállalkozónak utóbb hitelként vissza kell fizetnie a támogatási összeget vagy annak egy részét (debt). A projekteket gyűjtő internetes oldalak általában a sikeresen összegyűjtött pénz néhány százalékát kérik el cserébe. A legnépszerűbb és már egyre inkább Magyarországon is ismert forma a donation-crowdfunding, vagyis amikor valaki „csak úgy”, vagy valamilyen ajándékért, termékért cserébe (donation and reward) támogat egy projektet. Na de miért és kinek éri ez meg?
 
Próba szerencse – lehetőség nagy bukás nélkül
 
Első ránézésre nincs vesztenivalód. Vagy megkapod a pénzt vagy nem, vagy – legalábbis az Indiegogo-n – megkapod egy részét. Az ígért ajándékokat viszont mindenképp ki kell küldeni, tehát meg kell gondolni, hogy elfogadod-e a kevesebb pénzt is. De amúgy időn és energián kívül pénzt legfeljebb annyit lehet bukni, amennyit belefektettél” – összegezte Lányi Ádám, aki Somlyó Tamással együtt egy meglehetősen sikeres kampányt tudhat a háta mögött az Indiegogo portálon. Termékük, a Feel Flux egy mágneses jelenségre épülő játék, amely egy látszólag „antigravitációs” jelenséget idéz elő. A dolog lényege, hogy egy alumínium- vagy rézcsőben egy erős mágnesgolyó egészen lassan „esik” át. Ezzel különböző ügyességi játékokat lehet játszani, vagy egyszerűen stresszoldónak is jó, de rendelték oktatási célra is – mondta Somlyó Tamás.
 
 
Arra a kérdésünkre, hogy miért donation crowdfunding-on keresztül gyűjtöttek rá pénzt, Lányi Ádám azt mondta: ez tipikusan olyan termék, ami a lelkesedésre épít, hogy „húú, én is ki akarom próbálni”. Nem működött volna equity crowdfundingban, mert nem a megfontolt befektetőket lehet vele megfogni; viszont a műszaki beállítottságú emberek szívét megragadja: vesznek egyet és még támogatnak is – foglalta össze Somlyó Tamás.
 
Az Indiegogo kampányban hatvan nap alatt összességében majdnem harminchétezer dollárt sikerült összegyűjteniük, ami több volt, mint a kitűzött cél. Az adományok legnagyobb része azonban nem is adomány volt, hanem előrendelés: egy bizonyos támogatási összeg fölött – különböző árakon – ugyanis különböző csomagok, többféle termék járt ajándékba: egyelőre máshogy nem tudtak az érdeklődők a termékhez a piacon hozzájutni, ezért „előrendeltek”. Nagyon kevés, összesen hét olyan támogató volt, aki olyan kevés pénzt adott, hogy nem jött ki cserébe az ajándék termék, ráadásul ennek a hét embernek egy része is ismerős – összegezték. A legolcsóbb termékük 49, a legdrágább 1500 dollárba került: ez utóbbi ezüstből van és eddig egyet sikerült belőle eladni.
 
Az ilyen üzleteknél, mint a Feel Flux, jól működött ez az elővásárlásos-támogatás, hiszen teljesen új a termék, így máshonnan nem tudja beszerezni, aki szeretne. Önmagában adományozni erre viszont annyira nem akarnak az emberek, ilyesmire inkább az olyan projekteknek van esélye, amik mögött valamiféle nagy „világmegváltó szemlélet” van: például egy napelemes projekt sok adományt gyűjtött az emberek környezetvédő elkötelezettségére építve úgy is, hogy nem adott semmit cserébe. De nálunk ez nem működött volna – fejtette ki Lányi Ádám.
 
Mindketten hangsúlyozták, hogy pénzt ugyan nem nagyon lehet veszíteni egy crowdfunding kampánnyal – legfeljebb amennyit a videóra vagy a honlapra költ az ember – viszont rengeteg munka kell hozzá, sokkal több, mint amire eleinte számítottak. „Mikor ezt csináltuk, egyetemisták voltunk és megtehettük azt a luxust, hogy a szabadidőnkben rengeteget foglalkoztunk ezzel ingyen” – mondta Lányi Ádám. Egyébként a promóvideót is úgy csinálták, hogy a videósok eleinte ingyen dolgoztak és utólag fizették ki őket, miután sikerült a pénzt összegyűjteni. Meglepően könnyű volt egyébként olyanokat találni, akik így is bevállalták a munkát – tette hozzá Somlyó Tamás.
 
„Tapasztalt nagy öregek mondták nekünk, hogy nagyjából a 2,5 százaléka fog támogatni azoknak, akik az Indiegogo-n az oldalunkat megnézik” – mondta Somlyó Tamás, hozzátéve: nagyobb számoknál ez az arány valóban be is jött. Viszont ez azt is jelentette, hogy eleve nagyon sok embert kellett elérni más csatornákon, akik majd talán egyáltalán átkattintanak az Indiegogo-ra.
 
 
Abban viszont már látványos különbség volt, hogy mit lehet egy külföldi, nemzetközi, és mit lehet egy magyar online médiában elérni. Miután például a Gizmodo-ra vagy a Sciencedump-ra felkerült a Feel Flux, egyből jött egy hatalmas vásárlási hullám, „özönlött a pénz”. Aztán itthon is sikerült felfuttatni a sajtómegjelenéseket: az Index és a Szeretlek Magyarország után az RTL Klub is leközölt egy riportot a játékról. Az ezt követő vásárlási hullám viszont – ha nem is maradt el teljesen – arányaiban is jóval kisebb volt – mondta Lányi Ádám. Somlyó Tamás hozzátette: rengeteg megkeresést kaptak, de nem kifejezetten vásárlóktól, inkább gyártóktól vagy a médiától. Tehát Magyarországon nem a pénz özönlött, hanem a „más jellegű megkeresések”.
 
Húszezer forintot egy csőért meg egy golyóért! Ti hülyék vagytok?
 
Lányi Ádám egy barátjukat idézte, aki részben összefoglalta, miért volt nehéz dolguk a magyar piacon: húszezer forint egy ilyen, ránézésre egyszerű játékért nem éri meg a magyar vásárlónak. Holott nem nyerészkedni akarunk – mondták egybehangzóan –, egyszerűen ennyibe kerül: nagyon erős mágnest és különlegesen vastag falú fémcsövet kell venni ahhoz, hogy látványosan működjön az „antigravitációs hatás”.
 
Emellett az internetes pénzköltési kultúra sem gyökerezett még meg Magyarországon. A legtöbben egyszerűen nem hisznek abban, hogy nem verik át, ha megrendel és kifizet valamit online – magyarázta Somlyó Tamás.
 
Egyértelmű volt, hogy Amerikában inkább lesz rá kereslet, ezért mentek az Indiegogo-ra. „Ha egy nemzetközi oldalra megyek, akkor nem veszítek el hazai vásárlókat, viszont egy magyar oldalon a nemzetközi támogatók legnagyobb részét elveszítenénk. Tehát nagyságrendekkel nagyobb piacra jutunk ki teljesen ingyen” – indokolta kérdésünkre Somlyó Tamás, hogy miért épp ott gyűjtöttek, ahol.
 
Magyarországon is vannak hasonló oldalak, de egyáltalán nem futnak, egy részük teljesen behalt. A leginkább működő magyar oldal a Creative Selector, de itt legfeljebb párszázezres nagyságrendben érdemes gyűjteni, és még az sem biztos, hogy összejön. Az oldal ötletgazdája, Szarvas Olivér ennek ellenére nagyon lelkes és optimista. Neki is felvetettük a problémát: miért jönne egy magyar projekt hazai oldalra, ha egy nemzetközin sokkal nagyobb közönséget elérhet? Szerinte nagyon nehéz itthonról hírverést csinálni és több ezer projekt közül kitűnni Amerikában. A Creative Selectoron egyébként is jó részben inkább kreatív, nem nyereségérdekelt projektek vannak, amiknek egy része közösségspecifikus. Tehát mondjuk egy magyar dokumentumfilmre vagy színházi előadásra való gyűjtést nem is értékelnének külföldön – fejtette ki.
 
A Mandiner azon kérdésére, miért nem törekszenek arra, hogy vállalkozások is gyűjtsenek náluk, Szarvas Olivér azt mondta: ezzel óvatosak, inkább csak olyan vállalkozásokat engednek az oldalra „akik tényleg valami jót és hasznosat csinálnak, benne vannak ebben a sharing economy-ban. Mert arra miért adna bárki is egy idegennek pénzt, hogy majd ő meggazdagodjon?” – tette fel a kérdést. Szerinte erre inkább a részesedést kínáló equity-crowdfunding lenne jó, de az meg teljesen szabályozatlan egyelőre.
 
Úgy tűnik azonban, hogy a kreatív projektekre, és a „jó ügyekre” sem annyira könnyű itt gyűjteni. Ugyan a tipikus jótékonysági gyűjtések – erre specializálódott például az adjukossze.hu – viszonylag jól működnek, a magyarok is szívesen adakoznak egy jó ügyért, de egy nem kifejezetten charity-jellegű, csak simán szimpatikus, kreatív ötletre már kevésbé szánnak pénzt. „Ezeket a nem üzleti szemléletű projekteket is fel kell karolnia valakinek, bár bennem is felmerül néha, hogy nekem kell-e ennek lennem?” – fogalmazott Szarvas.
 
 
Valami „öszvér rendszert” kell kialakítani, ami az itteni viszonyokhoz passzol
 
A Creative Selector-on a nagyságrendekből is látszik, hogy nem összehasonlítható a magyar „crowdfunding-piac” a nemzetközi oldalakkal. 2011 óta összesen nagyjából ötmillió forintot sikerült összegyűjteni, a sikeres projektek egyenként legfeljebb néhány százezer-forintos nagyságrendűek. Háromszázezer forintot is nagyon sok munkával lehet összegyűjteni, de ennél többet már nem túl esélyes – mondta Szarvas Olivér. Hozzátette: most nyolcezres közönségük van, ha 20 ezer lesz, az már nagyon jó lenne. „Nagyon vékony az a réteg Magyarországon, aki olyan projektben gondolkodik, ami nem feltétlenül üzleti jellegű, de van eleje és vége. A saját felvilágosult baráti körömben is egy kezemen meg tudom számolni az ilyen beállítottságú embereket” – fejtette ki a Creative Selector vezetője. Hozzátette: vannak azért itt is sikersztorik. Valaki mondjuk feltett egy mobil-appot és egyből megvette tőle egy cég. De például a Müszi is itt gyűjtött nálunk az elején – sorolta.
 
Szarvas Olivér szerint nem az a baj Magyarországon, hogy nem akarunk adni, hanem hogy nincs pénzünk. Éppen ezért olyan „öszvér-módszerrel” próbálkozik, amellyel Magyarországon is meg lehet honosítani a közösségi finanszírozást. Ezért kísérletezünk most a „villámmelóval”, ami azt jelenti, hogy nem csak pénzzel, de munkával is lehet a projekteket támogatni – mondta. Ez úgy fog működni, hogy a megbízó felad egy munkát és befizet ezer forintot: az is egy adomány, de úgy jut el egy projekthez, hogy valaki megcsinálja. Nem ő kapja meg a pénzt a munkájáért, hanem egy projektnek felajánlhatja. Ha a határidőn belül nem csinálja meg vagy rosszul csinálja, akkor a megrendelő elutasíthatja és visszakapja a pénzt – magyarázta. „Még nagyon új ez a rendszer, kísérletezünk vele, nem tudjuk, hogy fog-e működni. Be kell vonnunk megbízókat, akik bedobnak 1-1 óra alatt elvégezhető munkákat: például grafikai munkákat, vagy egyszerű fordításokat” – magyarázta a kísérleti fázisban lévő „öszvér-rendszer” lényegét Szarvas Olivér. Az első nagyobb ilyen villámmeló projekt egy dixit-kártyasorozat rajzolása társasjátékhoz: a 84-ből egy kártya megrajzolásával ezer forinttal lehet támogatni az oldalon lévő projekteket – mondta.
 
Na de hol van itt a mutyi?
 
Mivel az egyszeri magyar ember mindenféle alternatív finanszírozás kapcsán hajlamos valami adómutyit sejteni, megkérdeztünk egy adószakértőt is arról, hogy mi a helyzet a crowdfundinggal, és hogy mennyire teremt táptalajt a mutyinak a szabályozatlan jogi környezet.
 
Knébel Tamás adótanácsadó kérdésünkre leszögezte: különböző szabályozásra van szükség a crowdfunding egyes típusai tekintetében. Például Amerikában van külön törvényi szabályozás az equity crowdfundingra, amikor a befektetők részesedést szereznek a támogatott vállalkozásban. Erre viszont alapvetően nem az adózás miatt volt szükség, hanem azért, mert ez nyílt tőkebevonás: egyszerre sokan szereznek tulajdont egy cégben, kicsit hasonlóan, mint a tőzsdén, viszont olyan kis cégekben, akiket be se engednének a tőzsdére. Tehát inkább tulajdonosi szempontból van szükség a szabályozásra. Az adószabályok már megvannak, csak értelmezés kérdése, hogy mit húznak rá a crowdfundingra – összegezte Knébel.
 
 
A közösségi finanszírozás adószabályai sok mindentől függenek: nem mindegy, hogy ki, és mely országban él a támogató és a támogatott, valamint az sem, hogy üzleti célú vagy nonprofit a projekt – mondta el a Mandiner kérdésére Knébel Tamás. Mint mondta, magyar vonatkozásban az a jellemző, hogy magyar vállalkozások üzleti céllal szereznek támogatást külföldi oldalakon, legtöbbször donation and reward modellben. Ez tulajdonképpen nem támogatás, hanem adásvétel, csak jóval előre fizet a vevő. Aztán ha nem jön össze a termék, visszakapja a pénzét.
 
Alapvetően ilyenkor áfát kell fizetni a magyar szabályok szerint, bár annyiban releváns a támogató lakhelye, hogy lehet, az ő országában az adott termék nem áfaköteles – magyarázta Knébel. Ha üzleti célú a kampány, akkor áfát attól függetlenül kell fizetni, hogy magánszemély vagy cég-e az eladó. Ezen felül a magánszemélyek szja-t, a cégek társasági adót fizetnek, de csak akkor, ha hasznuk keletkezett.
 
Az adományozóknak is megérheti a támogatás, ugyanis például Amerikában az adományként kifizetett összegek egy részét le lehet írni az adóból – mondta el kérdésünkre Knébel Tamás. Hozzátette: más a helyzet, ha nem üzleti célú a gyűjtés. Jótékonysági gyűjtés esetén például a közhasznú alapítványok adómentességet élveznek, de egy magánszemély esetében már kérdéses, hogy tud-e adómentes formában támogatást gyűjteni. Kreatív projektek esetén – például egy CD felvételekor – esetenként kell vizsgálni, hogy üzleti célú-e. Könnyen lehet, hogy egy amatőr zenész felveszi a saját szórakoztatására, de utóbb mégis eladja vagy feltölti a Youtube-ra és így bevételt szerez a reklámokból, vagyis utóbb mégis üzleti tevékenységgé válik – magyarázta.
 
Összességében Knébel úgy látja, hogy többnyire cégek próbálkoznak a közösségi finanszírozással, vagyis az így bejött pénzt a cég könyveiben szerepeltetik. Sokan viszont egyáltalán nem foglalkoznak a kampányuk adó-vonatkozásaival, de egyelőre mondjuk az adóhatóság részéről sem lehet látni fokozott érdeklődést. A Vateránál vagy a telekocsinál is évekig tartott, mire a NAV állást foglalt, pedig ilyenkor fontos lenne mielőbb elhatárolni, hogy hol kezdődik az adóköteles tevékenység – fejtette ki az adószakértő.
 
Ki lehetne küszöbölni a „dögöljön meg a szomszéd tehene” logikát
 
Knébel Tamás szerint nagyon jó lenne, ha sikerülne meghonosítani a crowdfundingot Magyarországon, főleg annak az equity-formáját, mikor a befektetők részesedést szereznek a vállalkozásban. Ugyanis jelenleg a nulladik lépcsőfok, az indulás a legnehezebb egy vállalkozás életében: az embereknek általában nincs megtakarítása és hitelt sem kapnak a kezdő cégek. Persze léteznek „angyal-befektetők”, akiknél informálisan most is lehet kilincselni támogatásért, de egy strukturáltabb, equity crowdfunding formában ez több induló vállalkozásnak teremtene lehetőséget – fejtette ki a szakértő. Szerinte ez Magyarországon is működne, hiszen nem kell hozzá nagyon sok pénz: a kis induló cégeknek jellemzően elég egy pár millió forint, és jelen van már az országban egy olyan befektetői réteg, akik ennyivel szívesen beszállnak egy-egy ígéretes üzletbe. Hozzátette: ehhez viszont szabályozási keretet is ki kellene alakítania a jogalkotónak, mert ebben az esetben sokan válnak a cégben tulajdonossá.
 
Úgy tűnik azonban, a törvényhozás szintjén egyelőre nem merült fel, hogy reagáljanak erre az igényre. Ugyan a startup meg a kockázati tőke nagyon divatos lett mostanában, talán túlzottan is – véli Knébel Tamás. Mint mondja, ez látszik most a startupoknál: nagyon akarja őket támogatni a kormány, ami rendben is van, de szerinte barátságosabb jogi környezettel, egyszerűbb cégalapítással, esetleg adókedvezménnyel kellene ezt megtenni, de nem direkt pénzzel: ettől ugyanis „ellustulnak” a vállalkozások. Eleve eléggé jellemző Magyarországon, hogy hajlamosak az államtól várni mindent az emberek, holott az olyan nagy magyar sikerek, mint mondjuk a Prezi, a saját lábukon, a piacról élve indultak el és nem az államtól kértek pénzt – érvelt Knébel.
 
Magyarországon sok esetben az elérhető pályázati kiírásokhoz próbálnak megfelelő projektet kreálni a cégek, aztán vagy lesz piaci igény arra a fejlesztésre, vagy sem. Ez az ingyen pénz veszélye.” – magyarázta Knébel. Ehhez képest a crowdfunding szerinte sokkal tisztább helyzet: „megmondom, hogy mit akarok csinálni, és a piacról, a leendő ügyfeleimtől kérek rá pénzt” – fejtette ki. Így rögtön kiderülne, hogy életképes-e az ötlet, és hogy van-e piaca.
 
Másrészt ki lehetne küszöbölni a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” logikát. Az emberek nyugodtan örülhetnének a mások sikerének is, és nem az lenne az általános vélekedés, hogy csak lopással meg mutyizással lehet pénzt szerezni. „Egyszerűen elég lehetne hozzá egy önmagában sikeres ötlet, ezért én nagyon drukkolok a crowdfundingnak” – összegezte Knébel Tamás, hozzátéve: „amúgy is errefelé, a sharing economy felé megy a világ: direktbe megtalálom a támogatóimat és nem arra várok, hogy az államtól kapjak mindent. Magyarországon ebben van hova fejlődni.”

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Pékovách Álmos
2018. március 28. 21:49
A közösségi finanszírozás nálunk hagyományosan jól működik. Hiszen crowdfundinggal tudott a miniszterelnök úr egy kis stadiont rittyenteni a kert végibe. Szíjjas is a mi finanszírozásunkkal (no és némi szülői segítséggel) lett boldog tulajdonosa egy párszáz milliós úszómedencés vityillónak.
meli
2016. június 24. 15:58
Jó napot,Sziasztok!Új belépőként szeretnék érdeklődni főleg a közösségi finanszírozás rejtelmeiről,azon belül is a "magánügyes" területről,többek között az Indiegogon fut ilyesmi,vagyis nem befektetési támogatás,hanem a magánéletben hirtelen bekövetkezett ,csak anyagi segítséggel,főleg gyors(!)segítséggel megoldható gondok kezeléseknek a mibenléte érdekelne!Őszintén szólva nem értem a működési elvét teljesen!Sok sikeresen végződő sztorit látok,de hogyan fut mindez?Valójában nekem kell hirdetnem magam a lehető legtöbb területen?Ha ez így van,mit nyújt valójában az Indie és hasonlók?Ha az ismerősök bevonása a legcélszerűbb,mindenki csöngethetne közvetlenül is az ismerős,rokon ajtaján a zsebét tartva,nem? Aki ráadásul még csak nem is aktív facebook vagy egyéb közösségi média használó,mit tehet?,Egyáltalán nem világos!Mi van,ha épp nem az ismerősök orrára szeretném kötni a nehézségeimet?Akkor hogyan osszam meg az elindított gyűjtésemet egyáltalán? Bocsánat,de tele vagyok kérdésekkel és problémákkal is,szeretnék segítséget kapni,de nem tudom,hol és hogyan érdemes elkezdeni! Úgy tűnt számomra,Önök jártasak a témában,valami vagy inkább teljes felvilágosítást kérnék,ha lehet Önöktől!Előre is köszönöm!Üdvözlettel:Melinda
balbako_
2016. április 09. 13:43
Miért kell feltalálni a meleg vizet, ráadásul egy idegen szóval. A közadakozás szó nem ismert? Vörösmarty temetése, egy sor középület, nagyszerű dolgok valósultak meg ebből. Majd ha kipusztul a liberalizmus (a magyar típusú minden értelmes, hasznos dolgot zsigerből ellenző liberalizmusról beszélek) akkor újjáéledhet és sok, sok hasznos dolgot létrehozhat.
jacksonfirmloan
2014. október 26. 15:04
Szüksége van egy titkos személyi kölcsön 2014 Helló, Ön az adósság? Voltál már megtagadták a kölcsönt a bank? Vagy van szüksége a kölcsönt fizeti ki számláit? aggódj, nem több, a segítség most jön, JACKSON hitel cég egy olyan hitel cég kínál mindenféle kölcsön az embereknek, cégeknek, amelyek a kölcsön alacsony kamatláb 3% -os fel velünk a kapcsolatot e-mailben: [email protected] Kérjük szíves válaszoljon csak e-mail: [email protected]
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!