A Tolnatej Zrt. Magyarország legnagyobb 100 százalékban magyar tulajdonú félkeménysajt gyártó társasága. A több mint 100 tejtermelővel dolgozó, évente 260 millió liter tejet feldolgozó vállalat az egyik legjelentősebb tejipari cég hazánkban. A közkedvelt Tolle termékcsaládot előállító Tolnatej Zrt. vezérigazgatója, Koller Attila volt a Fejlődik a hazai! rádióadás legutóbbi vendége.
Hazánk legnagyobb tejüzeme
A jelenleg Magyarország egyik legjelentősebb tejipari vállalkozása komoly fejlesztésekbe kezdett az elmúlt években. A legutóbbi 16 milliárd forintos beruházási program végrehajtása után reményeik szerint már nem csak hazánk, de Közép-Kelet-Európa legnagyobb félkeménysajt gyártó társasága lesznek majd. A teljes beruházási keretből másfél milliárd forintot beszállítói fejlesztési programra költöttek, hiszen óriási szükség van a tejtermelés hatékonyságának növelésére Magyarországon.
– mondta Koller Attila.
A Tolnatej Zrt. több mint 100 tejtermelőtől, 10 megyéből vásárolja fel a tejkészleteit, így a kész termékeket 100 százalékban magyar tejből állítják elő. Ez éves szinten 260 millió liter tej feldolgozását jelenti, melybe beletartoznak mind a termelői csoportoktól és szövetkezetektől vásárolt készletek, mind a kistermelőktől és őstermelőktől vásárolt tej is.
A Tolnatej Zrt. sajtüzeme (forrás: www.teol.hu)
Hatékony és fenntartható vállalkozásfejlesztés
Ugyan a Tolnatej Zrt. is érintett volt a koronavírus járvány hatásaiban, mely rendkívül megnehezítette a munkájukat, ennek ellenére is látványosan növekedtek az elmúlt 2 évben. 2019-ben éves szinten 180 millió liter tejet dolgoztak fel, ez mostanra további 80 millió literrel bővült, illetve a bevételük is szinte megduplázódott 2018 óta.
Az általános munkaerőhiány miatt fokozottan automatizálják, robotizálják a gyártósorokat, ezzel is növelve a hatékonyságukat.
– vélekedett Koller Attila.
A vállalkozás fejlesztése során nem csak az üzem hatékonysága volt elsődleges szempont, hanem a fenntartható fejlődés is, így kiemelt figyelmet kapott a Tolnatej Zrt. részéről a környezettudatos csomagolóanyagok használata. A tejesdobozok összetételében már 90 százalék fölötti arányban van jelen a papír, így könnyebben újrahasznosíthatóak a dobozok, emellett pedig egy 2024-től kötelező EU-s irányelv szerint a kupakokat rögzíteni kell majd a dobozokhoz, ami szintén a szelektív hulladékgyűjtést fogja elősegíteni.
Saját márkás UHT tejek (forrás: www.tolle.hu)
Változó fogyasztói szokások
Az utóbbi időben egyre nagyobb teret nyert az egészségtudatosság és ebből adódóan az alacsony zsírtartalmú, „light” termékek, amik a tejiparban is jelentős változásokat hoztak. Azonban a kevesebb zsírtartalmú termékek kevésbé ízletesek, így ezzel párhuzamosan elindult egy ellentétes fogyasztói tendencia is, miszerint a klasszikus termékek iránt is egyre nagyobb a kereslet. A fogyasztói tendenciák tehát kissé kettészakadtak, de a vállalatok igyekeznek minden igényt magyar áruval kielégíteni. Emellett általánosan megfigyelhető a megnövekedett magyar vásárlóerő kapcsán egy piacbővülő hullám, mely az elmúlt hónapokban 5,5 százalékos növekedést hozott a tejtermelésben.
Jövőkép
A Tolnatej Zrt. egyik legnagyobb célkitűzése a folyamatos fejlődés és bővülés mellett a hazai termékek előtérbe hozatala az üzletekben. Erre egy kitűnő példa, hogy néhány éve még 70-80 százalékban külföldi UHT tejek voltak megtalálhatóak a boltok polcain, azóta az áfa csökkentésének köszönhetően sokat tisztult a piac és sikerült kiszorítani a külföldi versenytársak jelentős részét.
– hangzott el a vezérigazgatótól.
Az UHT tejek mellett még több alaptermék – mint például vaj, trappista sajt – arányán is lehetne változtatni hasonló gazdaságpolitikai eszközökkel, így Koller Attila szerint arra kell törekedni, hogy ezen termékek jelenlétét az üzletekben minél előbb kibővítsék.
A rádióműsor visszahallgatható Spotify-on és a Fejlődik a hazai! weboldalán.
A cikk szerzője Blősz Dalma
(fotó: www.agrarjszektor.hu)
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
A mesterséges intelligencia rengeteg egyéb felhasználási területe mellett forradalmasította az élelmiszer-termelés, -forgalmazás és -fogyasztás módját is.
„Ültessünk, hogy élhessünk!" címmel indított országos faültetési programsorozatot a KDNP.
A liberális EP-képviselő szerint a betiltással hazánk „a géprombolás útjára lép”.
A technológiai szektorban öt nagy terület fog hasítani az idén. A mesterséges intelligencia még favorit lesz, de a kibervédelem is durván visszarobbant a mezőnybe.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
