A CraftUnique 3D-nyomtatójának, a CraftBotnak is köszönhetjük, hogy egyes magyar iskolákban a gyerekek az órák után is bent maradnak, hogy saját társasjátékot nyomtassanak, így olyan technológiákkal játszanak, amelyek pár évtizede a világ legnagyobb cégeinek sem álltak rendelkezésre. A magyar cég a 3D-nyomtatók gyártásában amerikai főszereplő, a vállalat nyomtatóival hollywoodi szuperprodukciók kellékeit is nyomtatták már – a Szárnyas fejvadász 2049-hez például élethű emberi testeket hoztak létre. A cég a hardver és a szoftver fejlesztését is kézben tartja, miközben magyar iskolákba viszik a technológiát, sőt, 2019-ben bejelentették, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó 44 szakképzési centrumban létrejövő digitális alkotólaborok jelentős részében is a kizárólag hazai mérnökök által fejlesztett CraftBot nyomtatókon lehet majd tanulni. A Makronóm interjúja a cég vezetőivel, Fazekas Csabával és Mákos Csabával.
2019 végén mutatta be a CraftUnique a CraftBot Flow 3D-nyomtató termékcsaládot. A magyar cég magyar fejlesztésből gyárt megbízható, hatékony, kiváló ár-érték arányú nyomtatókat – a Flow nyomtatókhoz 2600 dollártól lehet hozzájutni. Ennél persze jóval olcsóbb nyomtatók is léteznek, de azok minősége általában gyenge, ráadásul terméktámogatás és ötéves garancia sem jár hozzájuk. A csepeli üzemben jártunk, ahol az Amerikát is meghódító nyomtatókat fejlesztik és gyártják.
Mire jó a 3D nyomtatás és tényleg felforgatja a ma ismert ipart?
Fazekas Csaba: Egészen eltérő elképzelések vannak. 6-7 évvel ezelőtt az iparági elemzők azt gondolták, hogy a lakossági piacon is nagy arányban megjelenik a technológia mára, az olcsó készülékek miatt. Mára bebizonyosodott, hogy ehelyett az ipar és az oktatás a legerősebb húzóerő és a lakossági piac fejlődése lassabb, mert a jó gépek nem olcsók. Nagyon sok olyan jellemzője van a modern iparnak, ahol hagyományos gyártástechnológiákat és az ellátási láncok teljes vertikumát átformáló megoldások születhetnek az eljárással.
Példaként mondok egy iparvállalatot, egy potenciális együttműködésről beszélgetünk velük. Ők nagy mennyiségű öntvénnyel foglalkoznak, nagyipari gépeket gyártanak, de csak egyet-kettőt, maximum tízet egy típusból. A gyártási sablonokat iszonyatosan nagy logisztikai költséggel egyedileg raktározzák jelenleg, mert van olyan nagyméretű sablon, ami bár a hatvanas évekből származik, de lehet, hogy egyszer még le kell gyártani egy újabb eszközt majd a segítségével. Ilyenek a nagy alagútfúró gépek alkatrészei.
A cég kitalálta azt, hogy
és a digitális modellek alapján 3D technológiával gyártják majd újra azt, amelyikre szükség lesz, így a raktár helyett a virtuális raktárba lehet áttelepíteni a sablonokat. Kinyomtatják majd akkor, ha tényleg szükség lesz rájuk.
A 3D nyomtatás azt is jelenti, hogy az alacsony bérekre épülő versenyképességnek vége? Haza lehet vinni az összeszerelést és kinyomtatni a dolgokat otthon, olcsón?
F. Cs.: Nem a mi feladatunk a távoli jóslás, sok mindent lehet olvasni. Biztosak vagyunk abban, hogy sok ponton bekövetkezik változás a technológia terjedése miatt, de a mi részünkről forradalmat nem látunk még, hanem nagyon dinamikus fejlődést, ahol egyre nagyobb arányban alkalmazzák a gyártás, a prototípusfejlesztés, az egészségügy vagy az oktatás legkülönbözőbb területein a technológiát.
Mákos Csaba: Ez a technológia első lépésben ki fogja egészíteni a hagyományos technológiákat, nem fogja egyik napról a másikra leváltani azokat. Először csupán kiegészíti a meglévő és jól bevált technológiákat, különösen a gyártási technológiákra fog először hatást gyakorolni. A hagyományos megmunkálást egészíti ki és váltja le kezdetben.
Tehát könnyebb lesz magasabb hozzáadott értéket előállítani egy fejlődő országban? Könnyebb lesz becsatlakozni a modern ipar vérkeringésébe a 3D-nyomtatás olcsó és forradalmi eszközeivel?
M. Cs.: Biztosan így van, a prototípusgyártásnál sokkal jobban le fogja rövidíteni a fejlesztési időt és folyamatfejlesztésben is lerövidíti ezt az időt. Az adott helyszínen vagy gyárban
F. Cs.: Ezen technológiának köszönhetően azok a kisvállalatok, amelyek nem juthattak hozzá egy prototípus tervezéséhez, gyártásához, mert nem volt rá forrásuk, most sokkal kedvezőbb feltételekkel tehetik ezt meg. Nem feltétlenül saját gépekkel, de egy magyar bérnyomtatást végző specialistához tudnak fordulni.
Önök szerint is mindent helyben termelünk majd a jövőben, a globalizációs folyamatok ellenére? Így kímélhetnénk igazán a környezetet.
M. Cs.: És logisztikai szempontokból is kedvező lenne.
A gyártástechnológiát nagyon megváltoztatja, a logisztikai és csomagolási költségek drasztikusan csökkennek majd emiatt.
F. Cs.: A kényelmi szolgáltatások is nagyon egyszerűsödnek. Apróságok oldódnak meg, amelyek nagyon sok bosszúságot okoznak mindenkinek. Egy partneriskolánkból a székek lábainak végén lévő kis műanyag darabokat nagyon nehéz pótolni. A világ szinte legegyszerűbb kis műanyagdarabja, de a túlzott adminisztráció miatt nagyon nehézkes a beszerzési folyamat, nehéz a boltban venni, viszont mindig leesnek a szék lábáról és összekarcolják, felszakítják a padlót.
Az iskolának azonban vannak 3D-nyomtatói, a gyerekek pedig megtervezték és fillérekből maguknak kinyomtatják a kis „védőkupakot” a székláb végére és nem szakad fel a padló. Ilyen triviálisan egyszerű folyamatokban is házon belül meg lehet oldani kényelmi problémákat.
Importhelyettesítés már az iskolában. És akár a nemzetgazdaságban is?
F. Cs.: Abszolút. Ráadásul az oktatási felhasználásban elsősorban a szemléltető eszközök terén jelent nagy segítséget a 3D-nyomtatás. A mozgó eszközöket, a robotkarokat a diákok megtervezhetik és elkészíthetik, kinyomtatva az alkatrészeket. Ez sokkal hasznosabb, mint az Alibabáról megrendelni azt a robotkart 50 dollárért.
Ahelyett, hogy ennyiért idehoznák repülővel Kínából környezetszennyező módon,
M. Cs.: Ezt jelenti az egyedi gyártás. Korábban, ha valaki egy célszerszámot, egy sablont vagy egy öntvényformát legyártott, ez az eszköz onnantól kezdve ugyanazt a terméket gyártotta. De a 3D-nyomtatásnál mindig egyedi terméket tudunk azonnal létrehozni.
A tervrajzot csak megváltoztatjuk és azonnal egy személyre szabott, egyedi terméket nyomtathatunk ki.
Ha egy iparág a nemzetközi visszaesés miatt esetleg hanyatlani kezd, akkor pedig az összes gyártósorát átállítjuk egy másik termék nyomtatására?
M. Cs.: Így van, ez is egy nagyon távoli jövőkép, de erről van szó.
Könnyebb lesz belépni a piacra, ha az eddig nagy költséggel és nagy befektetéssel járó dolgokat már egyszerűen, otthon bárki megtervezheti és kinyomtathatja?
F. Cs.: Az a tapasztalatunk, hogy egy nemzetközi piacra betörni bármilyen területen egy nagyon komoly teljesítményt igényel. Tudás, tőke, adott esetben kormányzati támogatás is kell, eltérő súllyal. Utoljára említeném e témakörben a könnyű szót. A verseny élesebb, mint bármikor, a fogyasztók pillanatok alatt információk tömkelegéhez jutnak hozzá. A technológia könnyűnek mutat valamit, de másik oldalról élesebbé teszi a versenyt.
Akkor önöknek hogy sikerült belépni az amerikai piacra?
F. Cs.: Az első terméket egy nemzetközi platform közösség finanszírozási kampányán keresztül dobtuk piacra, 500 darabot adtunk el 2014 végén. Sok amerikai vevő volt e körben és sok kapcsolat megmaradt, vitték a nyomtatók hírét. Mivel a 3D nyomtatók piacának közel 40 százaléka észak-amerikai, ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk ide, ehhez a technológiánk és a gépünk kiválóan megfelel.
Fontos előny és hozzáadott érték, hogy
az autóiparban is így van ez. Az európai gyártás számukra minőségi szintet jelez. Vannak helyi gyártók, de bizonyos szegmensekben igenis van helyünk, csak meg kell ezeket találni.
Mi különbözteti meg az önök termékeit más 3D-nyomtatóktól? Hogy lehet ebben egyedit és mindenkinél jobbat gyártani?
M. Cs.: Az ár-érték arány. Mi nagyon jó minőségű gépet, az amerikai konkurenciához képest jobb áron tudunk biztosítani, ez az egyik legnagyobb előny. A másik, hogy nagyon jó támogatást adunk, Európában és az USA-ban is van támogató csoportunk, ezt adjuk a géphez, tehát nem csak egy gépet kapnak tőlünk.
A cég értéke akkor nagymértékben a tudás, képzés, nem pedig a fizikai termék előállítása?
F. Cs.: Észak-Amerikában azért is különösen fontos ez, mert
Ez az egyik legdinamikusabban növekvő rész a piacon. A mi modellünk pont egy résbe talál be, ahol az olcsóbb gyártók jelen vannak nagyon rossz minőségben, a prémiumgyártók pedig drágák. De elérhető áron, könnyen felhasználható, nagyon minőségi nyomtatót az oktatásba szinte csak tőlünk lehet szerezni.
F. Cs.: Valaki úgy fogalmazott, hogy minket az amerikai piacon Hyundai, Kia, Toyota alteregónak tart, elértük azt a minőséget, amit a legnagyobb gyártók.
Az ön cégük és termékük innovatív, de hogy lehetne innovatív a magyar gazdaság egésze is?
M. Cs.: Az autóiparból jövök és tudom, hogy lehetne a 3D-nyomtatást jobban használni. A feladatunk megmutatni a cégeknek, hogy mire tudják ezt pontosan alkalmazni, mire jó ez számukra. Ma minden cégnek az jut az eszébe, hogy mi a nyomtatókkal beépülő alkatrészt akarunk gyártani és kevesen tudják, hogy nem erről van szó.
A 3D-nyomtatás a hazai cégek fejlesztéseinek egy fő támogatója lehet. A technológiai fejlesztésekben könnyedén ki lehet próbálni módosításokat és órákra tudjuk lecsökkenteni ezt a folyamatot.
Majd észrevették a hibákat és kezdődött minden az elejéről, ha változtatni akartak, újra kellett kezdeni a több hetes folyamatot. 3D-nyomtatókkal ez órák kérdése már, a fejlesztés folyamatossá válik. De meg is kell ezt mutatni a cégeknek, mert sokan nem tudnak róla.
Nem csak cégeknek, önök a diákoknak is komolyan tanítják a 3D-nyomtatást.
M. Cs.: A kettő szorosan összefügg. Ha a diákokat megtanítjuk, akkor ösztönösen jelentkeznek majd a munkahelyükön is ha kihívás elé kerül a cég, hogy ők egy nagyon egyszerű technológiával meg tudják oldani a problémát.
Akkor a magyar emberekben lévő kreativitást át tudjuk alakítani hozzáadott értékké a gazdaságban?
F. Cs.: Nagyon nehéz terep az oktatás, de gyors sikereket és változásokat el lehet érni. Itthon és külföldön is sok projektet látunk, ami azt ösztönzi, hogy nem csak a 3D, hanem egyéb digitális tárgyalkotási technológiákat is egészen kis korban elsajátítsanak a gyerekek. Jusson eszébe, hogy otthon legyárthat valamit akkor is, ha háziasszony lesz, és ne a kínai boltba menjen el érte!
A gyerek, amikor megszületik és homokozóérett lesz, akkor alagutat fúr, markolóval játszik, várat épít. Hat-hét éves koráig. Aztán
Pedig ma már könnyen elérhetők technológiák – a mikroelektronika is, a programozás, nem csak a 3D-nyomtatás – amelyekkel a gyerekek ismét rátalálhatnak az alkotás örömére. Ez elvezet ahhoz, hogy középtávon a mi mérnökeink és gyerekeink az innovációban az élre kerüljenek a világban.
A 3D-nyomtatás azért speciális dolog, mert van digitális része is a képernyő előtt, de közben fizikai alkotás is. Vannak tárgyalkotó szoftverek, amelyekkel egy 4-5 éves gyerek is fel tud építeni 3D-s tárgyakat és ki is tudja nyomtatni azokat. Életkornak megfelelően léteznek a megfelelő programok.
Mindez nem marad meg a virtuális világban, hanem átvezet a fizikai világba is, mert létre is jön a termék maga, amit meg lehet fogni. Nem találkoztam olyan emberrel, aki nem tudta így megélni az alkotásának az örömét. Ez hasznos kiegészítése az oktatásnak.
M. Cs.:
Vagy ha biológián kinyomtatják a szervek modelljeit maguknak. Technikaórán pedig egy motor részeit.
Önök jogilag is védik szabadalmakkal a terméküket?
F. Cs.: A technológia alapját egy lejárt szabadalom képezi. Inkább olyan típusú hozzáadott értéket tudunk hozzátenni, ami nehezebben megfogható, ilyen a szoftverfejlesztés és ilyen lehet egy konkrét, a nyomtatást egyszerűbbé tevő eljárás. Utóbbiak „védelmét” minden esetben külön is megvizsgáljuk jogászainkkal is, és tervezünk is a jövőben ilyen jellegű levédési folyamatot indítani.
Nincs unikálisnak számító szabadalmunk. A szoftverfejlesztésben vannak zászlóshajóink itthon, akikre büszkék lehetünk. A mi tárgyelőkészítő szoftverünk, a Craftver is a világ élvonalában van.
A közeljövőben bárki vásárolhat 3D-nyomtatót otthonra is a gyerekeinek?
M. Cs.: Természetesen. Reméljük, hogy így lesz.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
A rendőrség tájékoztatása szerint folyamatosan csökken ez ilyen jellegű bűncselekmények száma, ezzel az okozott kár is egyre kisebb mértékű.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
