Nincs menekvés, dominál a jobboldal Finnországban

Nyitókép: Christine OLSSON / TT NEWS AGENCY / AFP

Nem volt elég a finneknek a tavalyi parlamenti választáson vett jobbkanyar – az Euractiv elemzésében a jobboldal további erősödését várja.

Az Európai Parlament 2024-es tavaszi közvélemény-kutatására hivatkozva leírják: a finn EP-kampányban Ukrajna támogatása, az európai védelmi képességek növelése és a határvédelem, azaz klasszikus jobboldali témák vannak a fókuszban, s ezek jelentőségét csak erősíti, hogy Oroszország fegyverként használja a migrációt a finn határon – ami miatt egyébként Petteri Orpo kormánya már a nemzetközi emberi jogok megsértésétől sem riad vissza.

Ukrajna ügyében különösebb megosztottság a finn pártpolitikában nincs – van viszont egy EU-s ügy, ami megosztja a finneket: az erdőgazdálkodás, ami Finnország számára hagyományosan jelentős bevételt hoz. Az EU természetes élőhelyekre vonatkozó direktívájáról jelenleg is parázs viták zajlanak:

Finnországban, ahol úgy a tavalyi parlamenti, mint az elnökválasztásokat a jobboldal nyerte meg, eddigi történelmük legjobboldalibb kormánya van hivatalban: Petteri Orpo miniszterelnök néppárti Nemzeti Koalíciója, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) közé tartozó Finnek Pártja, a liberális Svéd Néppárt és a szintén néppárti Kereszténydemokraták működnek benne együtt. S úgy tűnik, a jobboldali pártjaikból nem kevesebbet, hanem többet szeretnének a finnek. A Nemzeti Koalíció a rivális szociáldemokraták népszerűségének a dupláját hozza a felmérésekben, s a Finnek Pártja is 14 százalékos, míg a Zöldek a 2019-es 16 százalékról 11 százalékra zuhanhatnak be a kutatások szerint.

Így aztán a miniszterelnök pártja 3 helyett 4 képviselővel számolhat majd az EP-ben, a Finnek Pártja pedig 1 helyett 3-mal.

Orpo nyilatkozott is az ügyben már: egy interjúban jelezte, hogy bár az EPP-nek az Identitás és Demokrácia frakcióban ülő „valódi szélsőjobboldali pártokkal” nem szabad együttműködnie, de a Finnek Pártja az ECR-ben foglal helyet, úgy, mint például Meloni pártja, amely „sötét múltja ellenére nagyon konstruktív európai politikát folytat”. A miniszterelnököt aggasztja a német, a francia és a spanyol jobboldal erősödése, s szerinte épp ennek megakadályozásához „szükségünk van mérsékelt jobboldali pártokra”.