Hogyan lehet turistaként bejutni Afganisztánba? Milyen az élet a tálibok uralma alatt? Van-e háborús neurózis Iránban? A két országból nemrég hazatért Irán-szakértőt kérdeztük podcast-műsorunkban.
Tavaly év végén a tálibok földjén, Afganisztánban, 2024 elején pedig kétszer Iránban járt a magyar iranista.
A világ tíz legveszélyesebb országai közé sorolt államok ezek – Afganisztán húsz évig volt terepe az amerikai hadsereg vezette terrorizmus elleni háborúnak, Irán pedig szintén körülbelül ennyi ideje érvényesíti aktívan az érdekeit egy nem nyílt konfrontációban, hanem a közel-keleti régió több államában tevékenykedő proxy szervezetei révén.
Sárközy Miklós
saját tapasztalatait összegezve beszél az adásban arról a tálib rezsimről és arról a teheráni iszlám rendszerről,
amelyeket a Nyugat első számú biztonsági fenyegetései között tart számon.
„Majdnem fél tucat magyarról tudok már, akik egyénileg, autóval vagy csoportosan jutottak be Afganisztánba” – meséli a szakértő, aki szerint a nyugati médiában sötét tónusokkal leírt közép-ázsiai ország korántsem olyan veszélyes.
„Iránnak az a célja, hogy a Földközi-tengertől az Indiai-óceánig legyen egy zóna, ami az övé. Pontosabban, ahol a befolyás az övé” – hangzik el a megállapítás a beszélgetés egy másik pontján, amikor Irán regionális szerepét elemzi az Irán-szakértő.
Az afganisztáni és iráni rezsim belső életéről szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Milyenek a tálibok, milyen a hétköznapi élet az iszlamista rendszerben?
– Biztonságos-e turistaként Afganisztán belső területein mozogni?
– Milyen a politikai légkör a közelgő parlamenti választások előtt Iránban?
– Mi Teherán stratégiája a gázai háborúban?
A műsor vendége: Sárközy Miklós iranista, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
Megtérülő vállalkozás a magyar külpolitikai stratégia, a konnektivitás? Bejön-e a magyar kormány számítása az EP-választások után várható új jobboldali átrendeződésben? Helyettes államtitkárt és egy külpolitikai szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
„A terrorizmus díjazása nem hoz békét, és nem akadályoz meg bennünket sem abban, hogy legyőzzük a Hamászt” – fogalmazott az izraeli miniszterelnök.
A szakember szerint az ilyen esetek csak egyre gyakoribbak lesznek, ha nem kezdünk el sürgősen foglalkozni a mentális egészség kérdésével.
Milyen hatása lehet az EP-választásnak az EU intézményi változásaira, stratégiai irányaira? Lesz-e geopolitikai tényező Európa, és hídállam Magyarország? Két EU-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Valaki szupermodell lesz az Instagramon, én terrorista lettem a Meta felületein. Ezt azonban köszönöm szépen, Zuckerberg!
Izraeli miniszterelnöke szerint országa feltételei nem változtak a konfliktus befejezéséhez, miután Biden bemutatta a tűzszüneti tervet.
Az elkövetőt lövésekkel állították meg, egyelőre nincs kihallgatható állapotban.
