A költőként és regényíróként egyaránt ismert Lanczkor Gábor legutóbbi, Sarjerdő című kötete több szempontból is rendhagyó. Ezeket a szempontokat itt nem érdemes mind sorra venni, elég csak egyet említeni, ami talán a leglényegesebb. Azt, hogy milyen formában beszél a halálról. Ez a könyv ugyanis leginkább a halálról szól. És mellette az életről is. A halálról, az elmúlásról való érvényes beszéd csak mélyen az életbe ágyazódva képes működni. Ha nem így tesz, óhatatlanul mesterkéltté, modorossá válik. Lanczkor versbeszéde nem ilyen, egyáltalán nem. Első ránézésre talán túlságosan is tárgyszerűnek tűnhet, hidegnek, érzelemmentesnek. Íme egy példa, a kötet Bernhardt Károly, Balatonhenye című verse: „Másfél hónapja halt meg a szomszédom, elhamvasztották, temetése nem volt. Bejött a tavasz, mióta legutóbb Henyén jártunk. Amint múltkor a részvétnyilvánítás után, most is megkérdeztem az özvegyet, miben lehetek a segítségére. Megkért, álljak arrébb az autójukkal, hogy alatta is le lehessen nyírni a füvet. Ő nem tud vezetni. Beültem a kocsiba, ráadtam a gyújtást, megszólalt a rádió, kikapcsoltam.” Lanczkor a halált, az elhunyt hűlt helyét egyfajta keretként használja. Olyan keretként, amelyben sok minden elfér. Szinte minden.
Az idézett versben az autóban megszólaló rádió nagyon erős utalás arra, aki eltávozott. Mert azt még ő hagyta úgy. Miközben az autó alatt nő a fű, az élet konokul, részrehajlás nélkül hömpölyög tovább. A Sarjerdő versei temetőket járnak be Farkasréttől a Himalájáig, a Vajdaságtól a Felvidékig. Sírkövek – és gyakran jeltelen sírok – ennek a kötetnek a médiumai. Minden halál mögött egy beláthatatlan élet rejtőzik. Lanczkor érzékeli ezt a beláthatatlanságot, minden egyes élet rejtélyes kiterjedését. Ez a könyv – amely sírok környékén született – minden sorával erről a rejtélyről beszél.
(Lanczkor Gábor: Sarjerdő. Jelenkor Kiadó, 2021)
***
Ne mondj le semmiről!
| Muray Gábor |
„Ne mondj le semmiről: mert ki amiről lemondott, abban elszáradt. De kívánságaid rabja se legyél. Visszafojtott szenvedélyekkel vánszorogni éppoly keserves, mint szabadjára eresztett szenvedélyek közt morzsolódni”
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.