A képernyőalapú olvasás átprogramozza az agyat. Leépíti a képzelőerőt, az elemző- és ítélőképességet. Már csecsemőkorban szükség van a fizikai könyvek közelségére, az iskolákban pedig vissza kell építeni a primátusukat – vallja egy elismert agykutató.
2020. július 22. 14:22
p
0
0
0
Mentés
Maryanne Wolf agykutató, a bostoni Tufts Egyetem professzora. Hiánypótló művében tudományos módszerrel hasonlítja össze, miben különbözik a fizikai könyvek és a digitális szövegek olvasása, ha kognitív képességeinkről és szellemi gyarapodásunkról van szó. Spoiler: az eltérés jelentős és rendkívül nyugtalanító. Ennek megértéséhez azonban kezdjük az alapvető kérdéssel: miért fontos az agyműködés szempontjából az olvasás? Wolf szerint az írott nyelvhez való hozzáférés a személyes életperspektíva javításának egyik leghatékonyabb eszköze, mert találkozási lehetőséget nyújt az egyéni tapasztalatainkon túli világgal, és végtelen lehetőséget kínál a gondolkodásra. Wolf elvégzett magán egy érdekes kísérletet: megpróbálta újraolvasni ifjúkori kedvencét, Hermann Hesse: Az üveggyöngyjáték című könyvét.
Csak második nekifutásra járt sikerrel, miután a szöveg mélysége és összetettsége váratlan nehézségnek bizonyult a mindennapok online olvasási gyakorlatához képest. Nem véletlenül. Szerzőnk szerint a digitális olvasás jelentősen roncsolja a figyelem minőségét a papíralapú könyvek igényelte koncentrációhoz képest. Az általa ismertetett kutatások alapján „képernyőn olvasva gyengül a részletek feldolgozására és felidézésére való képességünk”. A szövegben szinte automatikusan „csak a megértéshez nélkülözhetetlen kulcsszavakat keressük, majd a végkövetkeztetéshez ugrunk – kizárólag azért térve vissza a részletekhez, hogy a benyomásunkat megerősítő morzsákat keressünk”. A gazdag könyvélménynél megszokott esztétikai és kognitív jutalom a digitális olvasásnál biztosan elmarad, de ennél nagyobb a baj: az empátia, a képzelőerő, az önreflexivitás, a hosszabb időn át fenntartott figyelem képessége, továbbá az elemző- és az ítélőképesség is hanyatlik. Csakúgy, mint a türelem: egyre kevésbé vesszük a fáradságot egy-egy hír valóságtartalmának ellenőrzésére. Wolf pontosan ezzel állítja szembe a mélyolvasás ideálját, amelyet egy Marcel Prousttól kölcsönzött fordulattal definiál: „A mondatok, amikben a szavak nem igazolják vissza kezdeti várakozásainkat, agyi terhességhez fogható szünetet vonnak maguk után.”
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az Európának ártó baloldali többséget?
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.