Kacsa lehet az orosz boltlánc magyarországi terjeszkedése

Nyitókép: Mere közösségi oldala

Bejárta a magyar sajtót, hogy az „orosz Lidl”, a Mere még az idén megjelenik Magyarországon. A hír szerint három éven belül több száz milliárdos forgalmú hálózatot építenének fel és legalább kétszáz boltot nyitnának. 

A kétségkívül nagy horderejű hírt először közlő Haszon.hu arra alapozta a fejleményt, hogy megismert egy e-mailt, amelyet az orosz diszkont képviselői küldtek ki még február végén potenciális üzleti partnereiknek. Ebben tényként szerepelt a magyar piacra való belépés, olyannyira, hogy a konkrét beruházási terveket is megosztották – emlékeztet a Világgazdaság. 

„Egészen pontos koncepcióról van tehát szó, ezért is meglepő, hogy a Mere érkezéséről mintha senki nem tudna” – írja a gazdasági lap. 

A Világgazdaság illetékes kormányzati és piaci szereplőktől is érdeklődött a témában és egybehangzóan azzal a reakcióval találkozott, 

„Ez pedig azért is különös, mert egy ilyen fontosságú változás aligha mehet végbe fű alatt, az állam és a közvetlen versenytársak tudta nélkül” – jegyzi meg a portál. Kifejtik: további szkepticizmusra ad okot, hogy a Mere ügyeiben egyébként naprakész orosz kiskereskedelmi szaksajtóban sincs nyoma a magyarországi terjeszkedésnek.

A Világgazdaságnak nyilatkozó, a kiskereskedelemben járatos források ugyanakkor fentiek fényében sem akarták kategorikusan kijelenteni, hogy a Mere magyarországi terjeszkedése kacsa lenne. Már csak azért sem, mert bő féléves távlatban valóban van nyoma piacszerzési törekvéseknek, igaz, nem Magyarországra vonatkozóan. 

A portál rávilágít: tavaly szeptemberben a Lebensmittel Zeitung arról írt, hogy tudomásuk szerint az oroszok feladták a nyugat-európai ambícióikat és letettek arról, hogy megvessék a lábukat Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Ezt hivatalosan azzal indokolták, hogy az ukrajnai háború és az ezzel összefüggésben kihirdetett orosz szankciók ellátási problémákhoz vezettek, ezért be kellett zárniuk az összes európai boltjukat. 

A gazdasági lap egyik kormányzati forrása felhívta rá a figyelmet, hogy az egyes uniós szankciós csomagok olyan részletesek és összetettek, hogy nehezen képzelhető el, hogy ne érintenék egy orosz kiskereskedelmi szereplő üzletmenetét. De ha ettől el is tekintünk, akkor is ott van még a magyar szabályozási környezet, élén a „plázastoppal”, melynek lényege, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanoknál az építés, az átalakítás és minden nem építési engedély-köteles változtatás (felújítás) is szakhatósági jóváhagyáshoz kötött.