„A halandóságnál egyvalami veszélyesebb: az öröklét”
El tudjuk-e táncolni a rendszerváltást? Képesek vagyunk belépni a térbe és az időbe? Fel tudjuk mutatni a szellem és az élet egységét, vagy végleg kihullunk a hagyomány világából?
1932–2024
„Anyanyelvünk korunkban a legfőbb nemzetösszetartó erő. Amíg nyelvünk él, változik, korszerűsödik, miközben hagyományait is őrzi, addig nincs okunk attól félni, hogy nemzetünk valaha is eltűnik a népek tengerében.”
Nyitókép: MTI / Cseke Csilla
El tudjuk-e táncolni a rendszerváltást? Képesek vagyunk belépni a térbe és az időbe? Fel tudjuk mutatni a szellem és az élet egységét, vagy végleg kihullunk a hagyomány világából?
Öt évvel az első magyar mise után ismét történelmi pillanatnak lehettek tanúi a magyar anyanyelvű katolikusok Csángóföldön: száznegyven év után megtörtént az első magyar keresztelő Bákóban.
Ki akar kölnivel locsolni, ha akad a közelben szódásszifon, vödör, vagy akár tűzoltó tömlő, esetleg egy hajó is rendelkezésre áll.
Az ószövetségi próféták szobraitól féltik a haladást német tudósok.
Kibekkeltünk tatárt, törököt, labancot és szovjetet, él a nyelv, él a kultúra, él a nemzet – de csak amíg éltetjük. Veczán Zoltán írása.
Ha nem változtatunk, csak idő kérdése, mikor veszik át a hatalmat a muszlimok a kontinensen.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.