A közgazdász szerint előbb érdemes lenne megismerni az ellenvéleményeket, mielőtt rohannánk az euróövezetbe.
„Itt Magyarországon nem a forinttal van baj, hanem azzal a gazdaságpolitikával, ami a forintot gyengíti” – jelentette ki a Partizán hétfő esti élő elemzésében Pogátsa Zoltán.
A közgazdász szerint önmagában az, hogy van egy független fizetőeszközünk, az nem rossz, minden árfolyamrendszernek vannak előnyei és hátrányai. A magyar fizetőeszköz szerinte az erős energiai kitettség, és az ország kevés valutatartaléka miatt gyengül.
De például a cseh korona és a lengyel zloty sem gyengül annyira, ami jó példa, hogy független fizetőeszközzel is át lehet vészelni a válságot, míg a másik oldalon vannak példák arra, hogy euró mellett is magas infláció van, például a baltiak – fejtegette a közgazdász.
Mint mondta, hogy Sopronban, ahol tanít, ez már napi gyakorlat: az Ausztriában dolgozó magyarok euróban kapják a fizetést, míg az osztrákok átjárnak ide vásárolni és minden ki van írva euróban is.
„A magyar infláció nagyobbik része a globális infláció, amit importáltunk, kisebbik részét pedig a forintgyengülés okozza. Erre azt mondani, hogy dobjuk el a forintot, olyan lenne, mintha egy rosszul vezetett autóban nem a sofőrt cserélnénk le, hanem az autót” – mondta Pogátsa.
„Azért az, hogy nem csak Görögországban volt baj az eurózónában, hanem Írországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Franciaországban, Cipruson, Szlovéniában és Finnországban, – és nem lehet mindegyikre azt mondani, hogy ezek lusta, korrupt mediterrán országok, sőt én a görögökre sem húznék rá ilyen kulturális sztereotípiákat ilyen bonyolult monetáris kérdésben – azt gondolom, hogy egy komplett európeriféria kerül bajba az elmúlt évtizedekben, akkor érdemes megismerkedni a kontra állásponttal, mielőtt rohannánk be az eurózónába” – érvelt a közgazdász, hozzátéve, hogy attól tart, hogy Magyarország eurózónához csatlakozása esetén ugyanolyan kiábrándultság lenne, mint a rendszerváltáskor, vagy az EU- s, NATO-s csatlakozás után, amelyekhez szintén nagy reményt fűztek az emberek.
A teljes adást, melyben szó esik az inflációról, Matolcsy Györgyről, és a 2023-as kilátásokról is, itt nézheti meg.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
„Közpolitikai értelemben a DK és a Párbeszéd programja között nagy különbség, nagy súrlódás nincs” – ismerte el közben Karácsony Gergely.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
EP-képviselőknek nem tetszik, hogy nagy nemzetközi cégek olyan felületeken, csatornákon hirdetnek, amelyek oroszbarát narratívát közvetítenek.
A kérdés a kábítószer termesztésére, birtoklására és korlátozott személyes használatára is vonatkozik majd.
