Vona Gábor: 1956 a Horthy-rendszer utolsó fellobbanása volt

A Jobbik elnöke szerint az 1956-os forradalom szabadságharcosai a Horthy-rendszer hazaszeretetéből vették az erőt reménytelen harcvállalásukhoz. Vona Gábor pártja október 23-i ünnepi rendezvényén, pénteken a fővárosi Corvin közben egész Európa második világháború utáni legdicsőbb tettének nevezte 1956-ot, amely szerinte éppen attól szép, hogy már fellobbanása pillanatában reménytelen volt.

Vona kifejtette: a reménytelen harcvállalásokból a magyarok mindig erkölcsi győztesként kerültek ki a történelemben, a Kárpát-medencéért kiontott vérből pedig később élet sarjadt. Éppen ezért a Corvin közben nem hullaszagot, hanem a dicsőség illatát érzi.

A Jobbik elnöke beszéde elején kijelentette, pártja továbbra is hű ahhoz az örökséghez, amelyet megalakulásukkor Pongrátz Gergely Corvin közi szabadságharcostól vehettek át. Vona Gábor szerint ebben azért is könnyű dolguk van, mert a Jobbik soraiban több szabadságharcos is található, akiket a XXI. század nemzetteremtő, rendkívüli hőseinek nevezett. Szólt arról is, hogy a fővárosban harcoló pesti srácok a Horthy-rendszer hazafiasságából merítettek erőt ahhoz, hogy akár életüket is áldozzák hazájukért.

A Jobbik vezetője szerint a közelgő háborús gócok miatt most is szükség lenne hasonlóan friss, fiatalos és életerős hazafiasságra, valamint arra, hogy a fiatalság testben és lélekben megerősödjön. Az ellenzéki politikus ezzel összefüggésben ismételten felvetette az önkéntes sorkatonaság felállítását.

Szakállas nőkkel nem lehet megvédeni Európát, tette hozzá a Jobbik-elnök, valamiért Conchita Wurstra utalva. Vona kitért arra is, hogy szerinte jelenleg nemcsak fizikai, hanem erkölcsi értelemben vett határsértők is fenyegetik Magyarországot. Ilyen, morális értelemben vett határsértőnek nevezte – Gyurcsány Ferencre utalva – azokat, akik migránsokat fogadnak otthonukba, valamint – immáron a kormányoldalra célozva – azt is, aki a migránsválságot kihasználva földet, kaszinót, tévét lop.